Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

részt ecetet, s azzal kenik bé a fát. De a két utolsó nékem nemigen tetszik. Mások, mikor immár kivájták a férget, tehén avagy disznó ganéjt vésznek, zsályát megtörnek, s egy kevés oltatlan meszet; azt öszvekeverik, flastromot csinálnak belőle, azzal békötik a fának sebét, s rajta hagyják, amig rajta maradhat. Vannak, akik a féreg ellen mikor a fát rágja, a patikában egy gyümölcsöt vésznek, melyet ők myrabolánának neveznek, hasonló az ánismaghoz; azt porrá törik, egy lyukat fúrnak a fába a beléig és abba töltik a port, s azt jól béverik galagonyafábul csinált szeggel. CCXCVIH. A gyökérben is hasonlóképpen megnő ez a féreg; azzal is úgy kell bánni, mint a fájával. A féreg örömest terem az olyan fákon, akik keménymagvu gyümölcsöt hoznak, mikor nedves üdő jár. Azért közel a gyökeréhez, meg kell a fát fúrni, hogy a veszedelmes nedvesség, melybül a féreg terem, kifolyhasson. Az olyan fának gyümölcsében nem terem féreg, melyet februárban, azaz böjtelő hóban, március előtt, azaz böjtmás hó előtt oltottak. Ismét nem lesz férges a gyümölcs, ha temjént törnek meg, s azt a port, mikor a fát oltják, annak héja közibe töltik. Más orvosságot is Írnak, hogy a féreg a fát ne bántsa.

CCXCIX. Ha vörös krétát, fekete gyopárt megtörnek és vízzel öszvekeverik, azzal a fának gyökerét megkenik és squillát, azaz tengeri vörös hagymát a fa körül ültetnek; semmi féreg nem tészen kárt a fában. Ismét ha karócskákat csinálnak fenyőfábul, s azokat a fa körül verik, mind elvesznek a férgek. Megént ha disznóganéjt és szamár vizeletet öszvekevernek, s a fának gyökerét megöntözik véle, nem bántják a férgek a fát. Didymus azt mondja, hogyha a fának gyökerét tehén epével megkenik, nem hamar vénheszik meg a fa és semmi kárt nem tészen néki a féreg.

flastrom — f(a)lastrom, azaz tapasz

myrabolána — valódi myrobalán, Terminalia chebula

tengerihagyma, Urginea maritima

Ribiszke

97