Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)
Orgona CCLXXXII. A gyümölcstelen fákat, amint azokat is, amelyek férges gyümölcsöt hoznak, segíthetni gyakran a fúrással. Tudnia illik, mikor márciusban, áprilisben, májusban egy fúróval megfúrják a fát (melyhez legjobb a francia fúró, aki belül üres), avagy egy kévéssé a gyökerén felül a beléig; de ne tovább és azon kifolyik a haszontalan nedvesség, amelytül nagy gyötrelme volt a fának. Azután harmadnap múlván béverik a likat varjutövis, avagy inkább galagonyafábul csinált szeggel, amely friss és leves. Azután meg is hasíthatod a fának héját, amint ide feljebb, de a zöld héját által ne mesd; és igy jó és kedves gyümölcsöt hoz a fa. Ha pedig a fát, avagy annak héját fejszével, vagy másképpen megsértették; oltóviasszal vagy ganéjjal, melyekrül oda föl Írtam, kössék bé. Ha pedig a héjában likak volnának, melyekben férgek lévélnek, elsőben ki kell a férgeket vasvesszővel vájni és megtisztítani; azután a szurkot megolvasztani és tehénganéjjal öszvekeverni és ruhával reá kötni. Némelyek emberganéjt jó földdel öszvekevernek, s azzal kötik. §. III. A fáknak kapálásoknál és ganéjozásokrul CCLXXXIII. Minden esztendőben egyszer, kétszer és néha háromszor is, másfél lábnyira a fa környékét megkapálják, Szent Gál nap — október 16. hogy a gyom elvesszen alula és az eső annál inkább a gyökeréhez hathasson, de ne igen mélyen, hogy a gyökerét meg ne sértsék, hanem csak hogy a füvet kivesszespókaganéj — pujkaganéj sék. Elsőben némelyek február 15-én kapálják, másodszor május 14-én, harmadszor augusztus 19-én; és akkor jól kigyomlálják a füvet, hogy semmi gyom ne maradjon körülötte. Mert afféle gyom csak kiszijja a földnek zsírját. A fiatal fákat nyolc nappal Husvét után, némelyek 90
