Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)
deg télben hámozzák a fát. Hogy pedig ezt eltávoztassák, ilyen regulát szabnak, hogy nem kell könnyen igy a fát vakarni, hanem ha goromba és igen cserepes héja vagyon, amint kiváltképpen a körtvélyfán gyakrabban kitetszik. Es igy is csak szintén a külső héját vakarják le, a belsőt semmiképpen ne bántsák. Az ágat pedig hogy igen kivakarják, az nemcsak nem szükséges, de igen ártalmas is. Ha ki azt akarja, hogy tenyésző légyen a fája, utolsó napján annak a holdnak, amely januárnak végén esik, azaz egy nappal előtte a január végén levő újságnak, vagdalja le a fának illendő ágait. §. II. A fáknak érvágásokrul és furásokrul CCLXXXI. Az érvágás a fákon nem egyéb, hanem mikor a héját meghasitják, avagy késsel imitt-amott meggyukdossák és azt köpölyözésnek nevezzük, kirül oda fel is ennyihányszor tettem emlékezetet. Az érvágás, avagy köpölyözés áfákon néha oly szükséges, mint az embereken, avagy lovakon. Szent Fábián és Sebestyén nap után nem sokkal, avagy júniusnak elein; egy kis éles késecskével meghasitják a fának héját; az ágaitul fogva alá, a fának hosszatára egy vagy két, vagy több helyen is, amint a fának temérdeksége kévánja; de úgy, hogy le ne törüljék a nedvességet, amely azon kicsöpög. Néha meggyukdozzák a fiatal fákat, amint az érvágás is inkább azokra szolgál, melynek két haszna vagyon. 1. Hogy a magtalan fák tenyészővé lésznek. 2. Hogy a fának tőkéje temérdekebb lészen és megerősödik. Ha a fának héján régi hasadékot látsz, azt temessed, hogy a férgek az alatt fészket ne vethessenek és a rothadásra okot ne szerezzen. moh — epixil zuzmók, esetleg mohák, kéregkárosító gombák Szent Fábián és Sebestyén nap — január 20. Erdei rozmaring 89
