Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

gen öntözöd. Annyit nyersz avval is a vizzel, akiben fekete koriandert, avagy fekete köményt áztattál. 6. Aki efféle bolháktul meg akarja oltalmazni palántáját, minekutána elvetette, hintse meg az ágyat galamb és kecske ganéjjal, vagy inkább tyúknak ganéjával, hamuval, vagy korommal.

CCCXII. A pókháló is gyakran elfogja fölül és béboritja a veteményeket és megnyirt ágakat; azért az ellen nincs jobb, mintha gyönge söprűvel lesöpri ember, ahol látja és eltapodja. Mert igen megfojtja a veteményeket és elszáradnak utána.

Az cserebogár a fáknak gyönge leveleit, virágjait igen megrágja és elveszti. Sőt amint Írják, ezeknek ganéjokbul is teremnek a hernyuk. Májusban kiváltképpen uralkodnak. Ezeket leginkább a jó hűvös eső rontja meg. Ha pedig az nem járna, az szorgalmatos kertész minden nap dél tájban rázza meg a fát, akin lévélnek és ölje meg őket; avagy szedje fel és hányja a kácsáknak, igen megeszik. Kikrül azt mondják, hogy mikor elvesznek, a földbe bújnak. Az ide fel megnevezett füstökkel is elkergethetni, akikkel másfele férgeket a fákrul.

CCCXIII. Az szúnyog, noha nem tészen igen nagy kárt a veteményekben, virágokban, vagy fákban, de mindazonáltal igen unalmas és kedvetlen vendégek azoknak, akik nyárban az estveli és reggeli gyönyörűséges szellővel és éggel a kertbéli sétálásban akarnának élni. A kertésznek is igen súlyos szorgos munkájában ilyen apró állatokkal hadakozni. Azért kiváltképpen azok ellen füsttel köll harcolni; azt pedig tehénganéjbul, kénkőbül, fekete kömény magbul, közönséges kömény magbul, örvénygyökérbül, ürömbűi, rutábul csinálhatod. Ismét galbanum gyantábul, babbul, gálickőbül. Ha ki azt akarja, hogy étszaka az ágyában ne csip-83