Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

mikor az verőfény szolgál; egy kevéssé megnyitni, s étszakára megént béfödni. Ez mind jó tudomány az meleg helyeken. De minálunk, ahol hűvösebb az ég, azt ex­­periáltuk, hogyha ilyen kényesen meg nem nyesik is, csak a vén ágait lemessék, mint eleget virágzik nyaratszaka; csak jó zsíros földbe légyen táplálására és gyak­ran megöntözzék. Ha szaporítani akarod, meglehet bújtatással, avagy ha a vesszőt, melyet ősszel elmetszesz, a földben teme­ted nemigen mélyen; úgy a hegyét el­metszvén, két ujjnyira álljon ki az földbül. CL. Sárga rósa, hűvös helyet kedveli, erős földet és szabad eget, ezért nem köll őtet se megkötözni, se lécekkel megtámo­gatni, meg sem köll nyírni, hanem az héjá­ban való ágakot és akik rosszul nőinek, s megáztak, elmetélni; az virágjának is jobb részét, mikor még bimbóban vagyon, le­szaggatni, hogy a többi annál tökéleteseb­ben virágozhassanak. Az apró rósácská­­kat sem köll nyírni. Efféle apró rósácská­­bul se vizet nem égethetnek, se másféle orvosságnak nem alkalmatos, hanem csak meg köll őket száraztam és az ruhák közé hinteni. Az rósavirágot, miképpen köll sokáig frissen tartani, különb-különbféle színébe öltöztetni, konszervákat, vizeket, etc. be­lőle készíteni, másutt lészen megírva. Az rósavirágon lévő harmatot, ha ki egy tiszta tollal leszedi és meggyüjti, s csöppön­­ként az szemébe ereszti, mindennemű szemfájást és folyásokat meggyógyít. XV. RÉSZ Az virágoknak közönséges munkáirul §. I. Az virágos földnek ásásárul, vagy kapálásárul CLI. Oda föl 2. részében ennek az könyvnek megírtam, hogy az virágoknak való föld legalkalmatosabb az mértékletes és középszerű föld, aki se igen zsíros, se igen sovány ne légyen. Mert ha igen zsí­ros, a gyökerét szaporítja ugyan bujnán, de annál fösvényebb az virágok nemzésé­re, holott ezeknek ékesen és bővön való táplálásokra tartatnak. Ha igen sovány, az gyökerek magtalanon maradnak és ki­vesznek. Legjobb középszerű földnek Ítéli Ioannes Baptista Ferrari az káposztás kerti földet, mert noha ezt minden esztendő­ben ganajozzák, de mivel sokat süti a nap és az eső áztatja, maga is a káposzta a zsír­ját jól kiszija; azért mértékletessé válik. Igen jó, vallják némelyek, az reves fűzfá­ban levő rothadt famohot, az kit jó földdel öszveelegyitenek. Az utcán, avagy utón heverő sárt is, aki alkalmas ideig szeke­rekkel megtipratott, meg nem vetik a ker­tészek, akiknek ennyihányféle készített földet köll öreg vermekben tartani; az vi­rágmagok és gyökerek különbségéhez ké­pest. Mivel némelyik efféle káposztás föld közül zsírosabb, némelyik soványabb, né­melyik ritkább, némely tömödtebb, szára­zabb, avagy nedvesebb, avagy könnyebb, avagy nehezebb; és közönségesen kü­lönbféle nemei a virágoknak, magánosán micsoda földet kévánnak. CLII. Megválasztván azért a földet, minekelőtte a virágokat bevetik, avagy ül­38

Next

/
Oldalképek
Tartalom