Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

pézsma virág — illatos bohócvirág, Mimulus moschatus rosmarin, téli majoránna — télizöld meténg, Vinca minor Acanthus — tüskés medvetalp, Acan­thus spinosus Ficus indica, indiai füge — nagy füge­kaktusz, Opuntia ficus-indica és kis fügekaktusz, O. vulgáris fiatal — ti. fiatal hajtás Coralii arbor — díszpaprika, kláris­­fácska — Solanum pseudocapsicum vörös börzöng — alkörmös, Alkanna tinctoria Syringa, spanyol bodza (fejér virágú) — jezsámen, Philadelphus coronarius Syringa, spanyol bodza (kék virágú) — közönséges orgona, Syringa vulga­ris Rosa sinensis — Hibiscus syriacus spalyér — futónövények lécfala virágok, mint a pézsma virágok. Temér­dek a gyökere és torzsája. Az gyökerérül nőinek uj csömöték ki, kiket el köll szag­gatni az anyjoktul, s azáltal szaporítani és más edénybe tenni, kinek öregnek köll len­ni, ha megnől. Télben a melegházba te­gyék, avagy jó meleg pincébe. Ha valame­­lyek levele rothadni, vagy száradni kezde­ne, a friss részéig el köllne metszeni. Indiá­ba ennek levelébül szőrselymet csinálnak. CXLIII. Ficus indica, indiai füge csudá­latos termés. Egyik nagy, s másik kicsiny. Azért kétféle, mind a kettő temérdek és kövér zöld levélbül áll, mivel egyik levél az másikbul női ki. Az öreg magasan női, mint egy fa, sok ága vagyon. Az ő levelei olyan szélesek, mint az tányér, de hosszu­­kások és az aljok keskenyebb vagyon két ujjnyi temérdekségek. Azok mind rakván vékony tövisecskékkel, kiket alig látni, mint az éretlen uborkákban, kikhez ha hozzányúl ember, az ujjakban marad a tö­vis és két nap is megérzi. Némely levelek­nek tetején női ki az gyümölcs, olyan, mint a középszerént való uborka, aki nem hosszúkás; mikor megérik, megsárgul, mint az uborka. Narancsszínű, gyönge hé­ja vagyon, a béli is lágy, mint az uborká­nak; megészik, az ize édes, de nem fölöt­tébb, majd mint az fái fejér szederjének. Mikor szaporítani akarják, egy öreg leve­let elszakasztanak, s azt félig jó földben el­ültetik edénybe, megfoganoszik, gyökeret ver s megnől, mint a többi. Télben meleg szobába, vagy meleg pincébe tartják, s ott érik meg a gyümölcse. Az kisebbeket is így szaporítják. Egy levelet letörvén, félig jó földbe elültetik, megfoganoszik s más levelet nevel; egy levélbül kettő, s három is kinői. Ez a földön terjed, avagy edény­be, kinek levele mintegy tenyérnyi. A tete­jén sárga virága lévél, azután vörös gyü­mölcsök hosszúkás lévél, egy hüvelyknyi temérdek; az ha megérik, szép piros, ko­32

Next

/
Oldalképek
Tartalom