Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)
ronás, belül lágy. Ezt is aki szereti, megeheti, akinek sok van, vörös karmazsin festéket csinálhat a gyümölcsébül. Nem olyan gyönge, mint az öreg. A pincébe télben elmarad, sőt ott kinn is a földben, ha egy kévéssé béfödik. Nerion, vagy Oleander, Olaszországban termő csemete; hosszúkás az levele, kivel egész tetejéig rakva; fülül nőinek az virágjai, barackvirág szinénél vörösebb. Fejér virágú is vagyon, hosszú hüvelykek vagyon virágja után, kiben magva terem; azt ha elültetik, kinői; de hamarább az gyökeréről kijött fiatalokat leszaggatni, s azt elültetni. Télben a pincébe köll vinni. Egyébként ha ki ennék benne, vagy bévenné, igen mérges állat. Rosmarinrul, téli majoránnárul kiket a pincébe köll vinni; az veteményes kertben bővebb tudományt találsz. Acanthus, avagy acantha, tövises lapuvirág, avagy medvetalp; kinek a levele olyan, mint a tövises lapunak, tiszta zöld. A levelei a földön feküsznek, azoknak közepin női egy hosszú szál ki, azon sürüven függnek az apró virági, éppen végig kék és fejérrel elegyítve. Olyan formájuak, mint az oroszlánszáj. XIV. RÉSZ Az virágzó fákrul CXLIV. Coralii arbor, kláris fa, nemigen nagyon női, sok ága vagyon, a levele olyan, mint az kardinál virágnak; a virágja fejér apró, a közepin sárga szálak, mint az fejér Valeriánának. A virág után nőinek szép vörös kaláris szinü golyóbisok, akik teljesek, sárga magocskákkal; akiket ha elvetnek, hasonló fák nőinek belőlök. Ezeket a pincében köll télre vinni és ott érnek jobb részére meg a golyóbisok; jóllehet itt kinn is hagyhatni egy részét, csak egy kevéssé béfödjék. A gyökerébül is jőnek uj növések ki, kik által szaporíthatni és noha néha elszárad a fája, kikeletkor csak temessék, kiver a gyökere. Rosa sinensis, együgyű Pappelbaum, embermagasságnyira felnői ez a fa; jó ágasan, kinek levele csaknem olyan, mint az szőlőnek, apró levele a formája szerént. A virágja csaknem olyan, mint a paraszt málvarósának, csakhogy mélyebb; némely fejér virágot nemz, a közepi vörös szabású. Némelynek kék virágja vagyon, a közepi fejér szabású. Némelynek vörös börzöng szinü virága, a közepin szálacskák nőinek rajta. A virágja lehullván, gombok nőinek rajta, kikben magva terem; ezt elültetvén, fa női ugyan rajta, de későre, hamarébb az gyökerébül kivert ágak, ha leszakasztják gyökerecskével és elültetik, nevelkednek. Télben a pincébe vitetik, noha itt kinn is gyakran megmarad, ha kévéssé béfödik. CXLV. Syringa, spanyol bodza, kétféle. Egyik fejér, másik kék virágú. A fejérnek virága csaknem olyan, mint az narancsnak, mikor jól kinyílik; de nem olyan kövér, hanem vékonyabb. Az szagában van alkalmatos hasonlatosság. Az fája igyenesen vékony ágakkal fölnői, igen szép az spalyérekben, kiváltképpen akik magasabbak, meg is hagyják magokat nyiratni. 33
