Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)
spanyol genisztát — jeneszter, Sparticum junceum Jesaminum indicum — trombitafolyondár, Campsis radicans fejér hólabda — labdarózsa, Viburnum opulus cv. sterile Yucca gloriosa — pálmaliliom, Yucca sp. indiai sárga jesamin — indiai sárga jázmin, Jasminum odoratissimum kék jesamin — perzsa orgona, Syringa persica Aloé, tengeri télizöld — valójában Agave americanum sing — könyök, kb. 53 cm genista virág — rekettye vernek, el-elmetszessenek az anyjoktul és oda ültessenek, ahová akarják. Legjobb azért, akit oltanak vad tőkécskébe, kiket télben bé köll venni az pincébe és akik kinn maradnak, bé köll födni. Ha valaki ennek a virágnak illatjával akarja fejét vigasztalni és kezében hordozni, messen le egy szál olasz kaprot, avagy köménymagot és annak apró szárait fölül metélje, hogy egy izig, mint az sörték, kiálljanak; szedje le az jesamin virágot és vonja renddel azokba az száracskába, hogy ki ne láttassanak, s olyannak látszik, mint a fejér hólabda virág. így kezében hordozhatja és szagolhatja. Evvel a virággal szagositják meg az olaszok a bőröket és kesztyűket. CXL. Vannak más spanyol jesaminok is, kiket még nem láttunk a mi országunkban. A többi között, indiai sárga jesamin fölötte szép virágú, kinek virágja olyan, mint a paraszt sárga jesaminnak; akit mivelhogy nincsen semmi derekak szaga, nem igen böcsüllenek. Az levelei is olyanok, de szélesebbek; kinek virágja után, az kicsiny olajmaghoz hasonló szem női rajta; ez mikor megérik, olyan világos és által látható, mint a szőlőszem; ebben egy fekete hosszúkás mag vagyon, hasonló a körtvély maghoz. Véle való bánás nem különb a többi spanyol jesaminnál. Az verőfényt és nedvességet igen szereti, de nem az hideget, aki igen hamar megárt néki; az reggeli harmat is, ki által megsárgudnak levelei; az fölüttebb való öntözés is. Ennek szaporítása igy lévél. Az vesszejét/ aki egy temérdek körömnyi távul vagyon az anyjátul, egy ujjnak szélességére az hegyét a béliig meghasitják, az metszést egy kévéssé megtágitják és abba egy kövecskét tésznek. Azután a hasadékot nedves anyaggal békenik és edényt vagy más nagyobb és szélesebb edénybe teszik, hogy az meghasitott ágat eltemethessék a földbe, vagy más fazekat tésznek melléje, 30
