Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Alexikepus, avagy Orvos kert

Plistonicus — Pleisztonikosz, Praxagorasz tanítványa, a hippokratészi orvosi-etikai szemléletmódot követve dolgozott Kisázsiában

ják a görög szántóvetők azt is, hogy a kínzás után marás vereséget és sebhelyt, ha a retket megtöröd s reá kötöd, meggyógyítja, mivel ezeket több test hasonlatos színére visszahozza, s orcán való szeplőt is letöröl; negyednapi hideglelőket is megszabadít, ha szüntelen véle való éléssel okádásra erőlteted magadat.

A gyermek szülőknek és dajkáknak, tej szaporításra hasznosan adhatod bé és az első ételiül való böfögést megoldja, mellyel egyben a vizeletet indítja. Ezeket legtöbb részére Írja Florentinus, Hippocrates, hogy az orvost a parasztokkal öszvekössem, az asszonyok elmenő hajókat megtört retekkel mondja, hogy vakarjuk; ismét hogy az ágyékra tegyük a méh gyötrelme ellen. Prajcagoras a bélfájóknak itélé, hogy kell béadni, Plistonicus penig a kólikásoknak. Mézzel egyben nemcsak a hószámot hozza ki, hanem a bélben lévő férgeket is. Ismét a torokgyík ellen hasznosan segítő, ha ecettel s méhserrel rotyogtatod, hogy orvos szóval éljek. De ezekben ki kételkedik, hogy Galenustul hallgatni kelljen. A retek (úgymond) azok közül való, melyekkel szüntelen élünk és ételül inkább, hogy nem táplálásul. írják sokan, hogy minden ételül, italul igen egészséges a pöffeteg megfojtó veszedelem ellen. Vért erősít és rágót teremt, s ezért a sárral teli testnek árt. Sokan mondják, hogy a gyomrot megvesztegeti és böfögést indít, ismét nyerseséget hat, a gyomor főzésre gyenge lészen. Melyeket mind érts ennek mód nélkül való ételérül, akár magánosán, akár több étkekkel egyben, mert amint ma esszük, az ő ereje hamar semmivé tétetik; noha itt széllel mindenütt láthatod, hogy kevés kenyérrel egyben sokat is minden ártalom nélkül esznek a mi népeink. Csodálkozik azon Claudius Galenus, hogy némelyek vacsora után eszik a retket, étel megfőzés segítéséért, melyet no-166