Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Alexikepus, avagy Orvos kert

nemcsak ezt, hanem minden savanyu hol­mit is, kiváltképpen ha sok sár vagyon bennünk, mivel csak azoknak használ, akiknek nedvességek, nyers, vastag, avagy késedelmes. Amelyek következnek, el nem akartam hallgatni azokat; Didymus paraszt munkárul iró görög vagy inkább Sotion, amint az én görög könyvemben van Írva, azt Írja, hogy a fokhagyma étel­iül támadott unalom elhágy, ha babot eszel felül rá. Mások céklagyökeret eleven szénben megsütnek, s esznek, mely orvossággal a fokhagyma nehéz erejét fedik, amint a gö­rög Menander Írja; s a cékla hasznai kö­zött megjelentettük, mások ez unalmat zöld méhfüvel vagy petreselyemmel té­­szik le. Ha oly fokhagymát akarsz enni, mely meg ne érezzék, vagy sőt inkább édes légyen, lásd meg a mi kert titkairul irt második könyvünket. Itt két igen csu­dálatos dolgot (melyek utolsók lésznek) el nem hallgatok. Első az, hogy a menyét és az evet fogát, ha fokhagymával kened, nem mer azután marni és igy szelíddé lé­szen mindenik. Második az, hogy a fok­hagymát élő fára felfüggeszted, a gyü­mölcsre jövő égi madarakat elűzi, ha iga­zak azok, amelyeket irt Democritus az ő paraszti munkái között, melyet e fokhagy­ma históriáját elvégezzük. IV. AGY. A retek és annak hasznai A retket a gallusok ravének hívják, mellyel többire minden városi és paraszt embe­rek, mikor az ételt megunják, étel kívá­nást magokban szereznek, vagy magáno­sait, vagy vízzel és sóval. Görög Florenti­­nus az ő szántás-vetésrül Írott könyveiben Írja, hogy a taknyosoknak igen használ, s az arénásokat orvosolja, kiváltképpen ha ki külső részét fejér borban, vagy vízben megfőzvén, vagy törvén, s szitán által tör­vén, éhomra reggel issza és egynéhány napig azon cselekedésében megáll, üres gyomornak lágy meleg vízzel igen jó, hogy az okádásra utat nyisson, mely végre az orvosdoktorok magvával inkább szoktak élni. Ha olajjal egyben eszed, a gyomor böfö­gése, melyet másképpen okoz, megakadá­­lyoztatik, mivel az olaj a böfögést feljüni nem engedi. Vizét, ha aszú szőlővel egy­ben iszod, a sárgaságot orvosolja, mézzel penig az horutot, mely dolgot az igen ne­hezen lehellőknek is dicsőítünk, Pliniusnál az orvosdoktor a retket megfőve adja a vérpökőknek. Kivel Q. Serenus egyetért ezen szavaiban. Ha penig veres vért te melledbül ki­pöksz, Méntával s retekkel ellene utat törsz. Ezen Plinius Írja, hogyha a vetni való retket csigerben, vagy ecettel savanyított viz italban megfőzöd, a kígyó marását megorvosolja, ha reá kened. De a csigert nem adja hozzá Q. Serenus, ezen szókkal szólván felőle. Hasznos lesz a bodza torsát borral inni. Vagy megtört s vagy főzött retket reá kötni. Mások azt Írják, hogy egész gyökere annyira ellenkezik a méreggel, hogyha éhomra eszed ezt, nem fog az néked árta­ni. És aki ennek vizével kezét mossa, a kí­gyót minden ártalom nélkül fogdoshatja, melyet inkább hidd, hogy nem megpró­bálj. De ez sok között emlékezetre méltó, hogy aki először retket evett, ha azután a skorpió megmarja minden élete kétsége kívül megszabadul és ha skorpióra hin­tesz retket, azt meg fogja ölni. Hozzá ad-165

Next

/
Oldalképek
Tartalom