Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Alexikepus, avagy Orvos kert

Menander — Menandrosz (i. e. 342— 293 k.) az újkomédia legnagyobb mes­tere, műveit csak töredékekből ismer­jük. Teophrasztosz tanítványa volt egykor, Epikurosz barátja. Mindvégig Athénban élt. evet — mókus csiger — gyenge minőségű bor, törkö­lyön cukorral erjesztett ital Vadnak olyak, kik hideg okbul való fog­fájásra három magot ebbül kivesznek, s ecetben megtörvén reá tésznek, mások csak oly vízzel, melyben a fokhagyma főtt, mossák a fogat. Ezekhez hozzá kell adni azt, hogy az fő koszt és korpásságot ecettel és salétrommal egyben a fokhagy­ma elviszi és szájadban hordozni a hideg ég zavaros vizek és hóviz ellenkezések el­len igen hasznos. A negyednapi hideget Ír­ják, hogy csak egy magva is négy fillérnyi laserpitiummal, ördögszarral egyben (amelybül folyik a laser) elhagyatja, ismét ha ételbe elegyíted, apróra töröd a tyúkok s efféle állatok taknyok ellen igen használ. Sok között nem tudni ezt is nagy szé­gyenség, Hogy Vénust nem tartja semmi ily ked­vesség. Az honnat vagyon az is, hogyha meg­tört fokhagymával szeméremtesteket a baromnak megilleted, nehéz vizeleteket kisegíti és a szerelemre őket izgatja. Ha babbal egyben úgy megfőzöd, hogy elsor­vadjon és vak szemedet véle megkened, felső kaponyád nyavalyáját, s a főfájdal­mat, mely hideg okbul lészen, meggyó­gyítja — ez próbált dolog; ha lúd kövéri­vei fülbe csepegteted, használ a siketség ellen. Horutot, fohászkodást és bérekedt­­séget meggyógyít. Hogyha pép vagy kásá­ban megfőzöd, igen használni fog a gya­kori henyélés, kívánás ellen, mely a vér­­hashoz igen közel való nyavalya; használ ismét a hideg természetű, taknyos és tü­dőbéli betegségben fekvő embereknek. Továbbá azt Írja Galenus, ha kétszer vagy háromszor megfőzöd a fokhagymát, kese­rűségét levetkezi, de a testet kévéssé táp­lálja, melyet megfőzése előtt a testtel sem­miképpen nem cselekszik vala. Meghagy­ta mindazáltal, hogy ne együk gyakran 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom