Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Alexikepus, avagy Orvos kert
bombax — a gyapotcserje, Gossypium sp. termése A mézzel öszvetörvén, melynek flastroma, Három napok alatt ez jót néked adja. Vizét elegyíted, ha asszony tejével, Füleidnek nehéz fájdalmát űzi el. Es ha elegyíted egyben tiszta vízzel, Gyógyítja; némulnak, kik a betegséggel. Voltak olyak, kik a vereshagymát a vérhasban fekvőknek adják bé és az ágyék fájdalmának használni mondották, amint hogy vizét is kömény vízzel egyben a vizi kórságosoknak. Mely egyedül maga rutával és mézzel egyben a mélységes álomban betegeskedő embereket felserkenti és aszú szőlővel, s fügével egyben a dagadásokat érleli, s hamar megnyitja. Ezen ha orrodba vészesz, fejedet az ártalmas nedvességektől megtisztítja és ha bombaxszal vagy gyapjúval alfeledbe bocsátód, azon kijőni mulatozó vért kiindit. Továbbá az egybecsiszoltatott vereshagyma a hajat megújítja, szaga penig a gutaüttetőknek és inok öszvevonósodtaknak használ. A fejér vereshagymát, ha megfőzöd hamu alatt, s vajban megcsinálod, a vérfolyás mód nélkül való fájdalmát megállítja. Ha sóval és mézzel öszvetöröd, ember vagy dühödt kutya marásnak egy nap alatt nem közönséges, vagy imilyen-amolyan meggyógyitója. Ha tyukhájjal egyben töröd, a test veres és sárga mocskait leviszi, melyet véghez viszen a fekete tyuk vére is. Ezen vereshagymát, ha sóval és mézzel öszvetörsz, a feltörést kiviszi, kiváltképpen amely lesz csizma törése miatt. Hozzáadom Galenusból azt, hogy aki régi vereshagymával gyakorta vakarja, ahol a haja elhullott, igen nagy segítsége lészen, ez haja megnövésére. Továbbá ha a vereshagymát vízben vagy borban kévéssé megfőzöd, s megtöröd és közönséges olajban megrántod; azután méhére csinálod az asszonynak flastrom gyanánt, szülés után való fájdalmit meggyógyítja. Aki penig 158
