Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)
Fehér tündérrózsa árt, azokon kívül, akik vérkórságosok, vagy kiknek vérek hamar kijő; noha kisebb veszedelemnek oka a fejéres vereshagyma; ha elsőben megfőzöd jó hússal és édes olajjal, melyben soha el ne mulaszd, hogy mondola tejet ne tégy. De mivel ez étek az hasat indítja, azért más étkek előtt egyed. A hosszú és vastag vereshagymának itt nincsen helye. Az édesrépa és gyenge murokrépa hússal, ha minden méz, bors, vagy kömény nélkül főzöd, igen használ; ha semmi ize nem lészen. Hogyha valamelyikében gyönyörködöl, elég lészen; székfüvet és gyömbért belé tenni, ismét fahéjat és sáfrányt. Mivel igy a vizelő menedékeket megnyitják, a hasat lágyítják és a szemnek használnak. A sárgarépát, kiváltképpen ha fejéres, meleg hamuban, vagy huslévben megfőzvén, hasznosan eheted néha-néha, mivel mind a gyomornak használ, mind a vizelő menedékeknek, aképpen mint a felső; csakhogy amint megmondottam, először egyed. A veresrépát télben és tavasszal minden ártalom nélkül ehetik, akiknek gyomrok egészséges. De ha fejed, melled, vagy tüdődnek valami folyása vagyon; magadat tőle megtartóztasd, mivel a nedves főnek és tüdőnek árt. Az héjas veteményeknek egészséges ételekrül A héjas vetemény gyümölcsök a jó mértékletes testnek ártanak, amíg egészséges; azért tőle magad megóvjad, kiváltképpen szárazon. Ha penig valaki zöldön és ujan kívánná, gyömbérrel és sáfránnyal főzd meg és mikor félfövésében vagyon, édes mondola téjjel szerszámozzad, hanem ha jobbnak Ítéled kövér huslévben főzni, minden mandola téj nélkül. A bab, borsó, bagolyborsó, minden vetemény magok 144
