Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)

között egészségesek az ép testnek, legin­kább penig a borsó. Somma szerént min­den száraz héjas vetemény gyümölcsöt hús nélkül főzz, fejér apróra metéltetett viaszát belé tévén; azután édes olajban, amint illik, főzd meg, és mondola olajjal szerszámozd; kiváltképpen, ha megfőtt babbul akarsz eledelt késziteni. Azokat a héjas vetemény gyümölcsöket, melyeket téjben szoktak főzni, eltávoztassad; mind­­azáltal a negyven napi böjtben, melyben a has bérekesztő ételekkel némelyek mago­kat megterhelik, úgy mint hallal, béléssel és hasonlókkal; szükséges azért az egész­ség megtartására első fogásban enni bor­sót, vagy bagolyborsót, melyet a régi or­vosdoktorok igen szerettek és ilyenkép­pen készítettek. A borsót, vagy bagolyborsót éjt által áz­tasd meg édes vízben, másképpen szépen forrald meg, s megszűrvén tiszta edény­be, ebédkor kicsiny bort, spikenárd port és kevés sót sáfránnyal egyben belétévén, újonnan forrald fel; s igy az asztalra elő­ször tedd fel. E lév a másiknak apró erecs­­kéit megtisztítja, amint a vizelet útjait is, és a testet mind fövenytől, mint öreg kö­vektől oltalmazza; kiváltképpen ha első­ben meglágyittotad a borsót, petreselyem­­mel főtt vízben. A mi emberink magokat megcsalják, mikor azt mondják, hogy azon­­képpen jó a bagolyborsó leve, hogyha pár lúgban először megáztatod, mivel igy az ő valóságának gyengesége tőle elvál. Az élő fa és füves gyümölcsöknek egészséges ételek Az egészséges testnek nem jó a gyümölcs étel gyanánt, hanem csak orvosság gya­nánt, azért a gyümölccsel mértékletesen élj, annak hasznára s ártalmára vigyáz­ván. Mivel csak gyönyörűségre nem szük-spikenárd — Lavandula spica Fás pünkösdi rózsa 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom