Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)

ba olajfa zöld oltóágat bocsássunk, mert igy az élő fa, mint egy tenyésző maggal gyümölcsözőbb lészen.

Marcus Cato azt véli, hogy az olaj seprűléket még annyi vízzel egyben kell elegyíteni, s az élő fa körül önteni, mely élő fa, hogyha igen nagy lészen egy korsó olaj seprülék és viz elég lészen, ha penig kisebb annak az ő módja szerént. Hogyha penig az élő fa gyümölcsös lészen, ezzel az elegyítéssel jobb s gyümölcsözőbb lészen. Africanus, ki a görög földdel bánók között hires, a kövér porcsint és a tejes füvet jól öszvetörvén, az élő fák tőkéjét megkeni vala, hogy annál gyümölcsözőbben nőnének; s ezekhez galamb ganéjt feljül ád vala. Amelyeknek hogyha mintegy erőtlenebbé lévén a gyümölcse alá folyóvá lett, s azt meg nem tarthatták.

Sotion, tudós görög kertész a konkolyt gyökerestől kiszaggatván, koszorú formán elrendeli vala és az élő fa tőkéje környül tészi vala, vagy tengeri rákokat környül kötöz vala, vagy ollyas koszorúval foglalja vala bé. Azonkívül gyökerét megássa vala és azt által fúrván, somfa éket belé vér vala környül földdel béfedvén. Némelyek egynéhány vastagabb gyökerét meg-megmezitelenitvén meghasitják, s az hasítékban tűzkő darabot eresztenek; azután öszvekötvén, földdel esmét béfedik vala.

Palladius veres miniummal, vagy izetlen olaj söprülékes vízzel ezt megelegyitvén, az élő fát megkeni, vagy folyóvízi rákot rutaággal, vagy vadborsó nyalábot reá felfüggeszt. Ezek a régiek, amiket eszekbe vettek, hogy az élő fák lecsepegő gyümölcseit megtarthatják. Melyekrül hogyha eszedbe vészed, hogy a virágok is lehullanak, vagy a levelek, a Ojuintiliusok görög paraszti munkájokból igy segéljed. Környül ásván gyökereit, vízben megáztatott bab pelyvát nagy mértékben a nagy élő fa

halimus — khalimosz, vagyis fából való

Kiskutya csillag — téli éjszakákon az Ikrek csillagképben látható, számos mítosz szól róla

meszely — 0,96— 3,84 1 közötti űrmérték, földrajzi tájtól függően

Zoroaster — Zoroaster (Zarathustra) perzsa vallásalapító, i. e. 8. században élt. Tanításait a Zend Aveszta tartalmazza, amelyet a III. században foglaltak kánonba.

Sotion — Szótion (i. sz. I. században) alexandriai filozófus, Seneca tanítványa; enciklopédiája olvasott mű lehetett

Quintiliusok — Quintiliusok közül Sextus Q. Condianus és testvére, Sextus Q. Valerius Maximus 161-tól fontos tisztséget töltöttek be Marcus Aurelius (121—180) uralkodása idején. Összeesküvésbe keveredtek, mindkettőjüket kivégezték. Mezőgazdasági munkájukat a Geoponikában szereplő utalásokból ismerjük (pl. mácsonya).

141