Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)
len nedvesség szívás is néha megerőteleniti, s azután kiszárasztja. így a körülfolyó borostyán is megkötözi és kiöli; az enyv is nem használ, a tejes zanót és sövény fonni való csemete, melyet a görögök halimusnak hívnak. Némelyek megsértnek és sértetnek közel lételekkel és nedvességek egymással való közlésével, mint a borostyán és a retek a szőlő fát. Mindenek között ez légyen legutolsó, hogy a salétrom, timsó, meleg viz, tengeri viz, bab, bab héja felső hártyájára való irás halálos a fának. Következik immár, hogy e megnevezett élő fák nyavalyásságoknak, bizonyos orvoslásit, segítő ezközeit és oltalmát, hanem mindeniknek is, mindazáltal nagyobb részének előhozzuk; amint a régiek megírták, tapasztalták, vagy mi magunk, s barátink megismértük és sokakban megpróbáltuk. 7. A nyavalyás vagy másképpen veszni térő kerti élő fák egynéhány orvosságok és közönséges segitő titkos ezközök Didymus az ő minden szántás-vetésről irt könyveiben azt írja, hogyha akármely élő fa fonnyadott forma lészen a gyökerére faolaj seprőléket vízzel, még annyival megelegyitvén önts reá. Plinius nagy segítségül lenni mondja a bor seprőjét, vagy keserű bab vizét, ha megfőzvén körűié öntöd; vagy magát a keserű babot gyökerére elveted, hogyha megfonnyasztod, annál alkalmatosabb lészen, hogyha környül ásván gyökereit és tőkéit férfiember vagy barom régi vizeletível megöntözöd az is használni fog. Minden élő fáknak tulajdon vétkedül megszabadíthatsz akármely élő fát, hogyha ökör vagy bika epével gyökereit környül öntöd, avagy bab vagy egyéb héjas vetemény pelyvát körül rakván és gabona ocsuval meghintvén, azon gyökeret felruházod, s felül földet reája rakván, úgy segíted. Ha a Kiskutya csillag melegségéiül száraztatik az élő fa, s félő, hogy ne ragyázzon, három kútfőnek egy-egy meszely vizét a nap lemenetele után folytass a gyökereihez, de úgyhogy a Hold akkor ne lássák, vagy a simphoniaca füvet (melyet Apuleius, az Apollinarissal és belénd füvei egynek mond lenni) az élő fa tőkéje környül, mint egy koszorús formán tekerd belé, vagy abbul a legalsóbb colonkja táján, mint egy házat csinálj. Hogyha az élő fa megragyázott és mintegy puffadtságtul vánszorodik, kenettel ha megkened, eszedbe vészed, hogy mintegy újonnan megfoganik, amint görög Democritus Írja az ő paraszti munkáji között. Melyekben arra is int, hogyha akarod, hogy az élő fát a madarak ne bántsák, fokhagyma kötést köss fel, avagy az ágmetélő kaszát fokhagymával kend meg. Hogyha az élő fa sok levelet terem, gyümölcsét penig semmit sem, cser vagy bikkfa ékeket gyökerei lyukai közé verj és földdel fedd bé. Jó lészen a bab pelyvát is, a tőkéjéhez gyökerei körül vetni, amint irta Zoroaster az ő szántás-vetésrül írott görög könyveiben, amelyekben nem tudom micsoda babonákat is ezen dologra hoz elő, melyeket nevessünk inkább, hogy nem mint tanítsunk. Columella azt parancsolja, hogy az élő fát megfúrjuk és lyuká-140