Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)
Öntözni kell mindannyiszor, amennyiszer égi záporeső nem esik és a nagy hévség szüntelenül vagyon, ugyanis igy nagyobban nőtt, vidámabb s tovább tartó gyümölcsöt fog hozni. Némelyek megkivánják, hogy tövét kinyissad és körül kapáld, mely nélkül elsoványulnak és természetekbül elfajulnak. Vadnak olyak, melyek mind nedves, mind száraz helyeken a fa mohiul megbántatnak, melyet ha vassal le nem beretválsz és levészesz sem gyümölcsöt, sem vidám virágokat nem hoznak; azért moháiul szorgalmatosán meg kell tisztítani, hanem ha valami kiváltképpen való dolog fog ellene állani. Mostan következik, hogy az élő fák nyavalyásságokrul és betegségekről Írjak. 6. A kerti élő fák s palánták vajudtságokrul, nyavalyásságokrul és egynéhány bántó ezközökrül Nyavalyáskodnak, elvajudnak s betegeskednek az élő fák, amint hogy egyéb tövek is sok módon, némelyek a magvetéskor, némelyek csírázáskor — sokan virágokban, által hordozásokban, tartásokban vagy másképpen, amint ezután megmondjuk. Ez pedig esik vagy rogyázástul, megégéstül, zuzmaráztul, felhőiül, kőesőtül, záporesőtül, hidegtül, széltül, kertész tudatlanságéiul, föld vétkétől, hévségtül, kirágástul, nyerseségtül, kövérségtül, senyvedtségtül, megteléstül, dögtül, férgesedéstül, szárazságtul, elégtelen kövérségtül, szemölcsözéstül és egyébképpen. Azért az élő fáknak s palántáknak, akár háziak, akár mezeiek legyenek, külön-különféle ellenségek, nyavalyaságok és alkalmatlanságok vagyon, melyek között legelső a ragya, a megégés. Férgesednek az tövek közül némelyek inkább, mások nem annyira, amely dolgot a madarak üres és fonnyadó héjok hangjából tapasztalnak meg. Vadnak ollyak, melyeket mindenféle férgek bántanak, mint a gyermekek és vénemberek testek, melybül esik meg leginkább a tápláltatás nélkül valóság, kidagadás és kiszáradás. Nehezen vadnak némelyek az ő teliségek miatt, melyet gyakran követ, a nem emészthetés a nedvesség soksága miatt; néha éhek is a nedvesség szűk volta miatt, sokszor vastagok, mint a nagy kövérségtül az élő állatok, a sok eledel felette való kinövésétül; gyakorta dagadás, vagy száradás a nedvesség szűk vagy nem alkalmatos volta miatt; avagy külső héjának fonnyadtságátul magát öszvevonja és véle együtt az éltető eszközöket is. Vadnak olyak, kiken sebek, ütések, romlások, kiményülések, részek gyengülési vadnak, melyek az ő nevek közönségére nézve, az emberekhez is ellenek. Innét mondjuk tőle daraboknak az élő fák és füvek testeit; a csirák szemei, hogy égtenek és sok egyéb dolgokat, azon sorssal tulajdonítunk embernek, s tőrül felnőtteknek, amint a jó szint, rut szint, életvidámságot, elszáradást az Isten e kettővel egyaránt közlöjte. Vadnak olyak, kik meggombásodnak a felül megázott, s megkeményedett 137
