Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Baglyok Cegléden
amivel a Szerző magyarázza a halandóságunkat a Genezisben. A füge különben is, a boldog anyaság jelképe a gyümölcse miatt, mert a serleg alakú virágzata az anyaméhre utal. Ugyanitt a teltvirágú gránátalma sem Rimmon, pogány föníciai istennő fácskája, hanem „csak” a szép és a szeretetet sugárzó látványa. Amennyiben nem a fajtákat, hanem csak a növényfajokat vesszük számításba (vagyis az 50 körüli krizantémfajta is csak egy faj képviselői!) legkevesebb, mint 250 faj került a regisztrációnkba. Ma sem tisztázható, hogy ligeti kékcsillag (Jasione vindobonensis) hogyan került gyomként az egyik temetőbe, vagy másutt törpe nőszirom (Iris spurid), illetve homoki nőszirom (/. arenariá). A tölgy (kocsányos) (Quercus robur), kőris (Fraxinus angustifolia) és szil (Ulmus minor) sem ismeretlen faj a ceglédi temetőkben. A Ref. Öregtemető talán azért a legérdekesebb, mert az eredeti vegetáció itt tért vissza leginkább az eredeti termőhelyére. A szilfavész pusztítása a temetőkben sem múlt el nyomtalanul, így pl. a gombavész elleni életstratégia legjobb példája, hogy a mezei szil bokor habitust vesz fel, ezért az öreg törzses példányok eleve nem tudnak kipusztulni. A botanikus csak annyit tehet, hogy az ilyen csodákra felhívja a figyelmet, azaz hagyni kell a természetet működni... Természetvédelmi és társadalmi értelemben összegezésként még annyi mondható el, hogy olyan növényegyedek, melyeknek valamelyik, része mérgezést okozhatna, nagyon ritka a temetőkben - szerencsénkre. Ugyanis nem lenne örömteli, ha borsófa, tiszafa, gyöngyvirág, ricinus és más fajok termése kínálna alkalmat gondatlansághoz, mérgezésekhez, főleg a gyermekeket veszélyeztetve. A szépen rendezett és egészséges növények viszont nemcsak az emlékezést, hanem az emberek esztétikai érzékét és ízlését is formálják, de a viráglopásokról egyszer leszoknának az emberek - bizony jó lenne, mert a temető szakrális hely, azaz legalább illendőségből másfajta viselkedés kívántatna ott, mint a profán térben és helyen... CKU 2001.9 (44): 13. ÖREG GYÜMÖLCSFÁK- CEGLÉDI HAGYOMÁNYOK Cegléd határa mind az élettelen, mind az élő tennészet alapján is különös s nagyon érdekes kisrégió. A tengerszint feletti magassága is valójában fontos információ, hiszen Ceglédbercel határszélétől Pilis irányában a 200 m körüli szintvonal igen magas pontnak számít, különösen, ha szembeállítjuk vele a Cigányszék melletti süppedéket, ahol a 89 m-es szintvonal húzódik. A térszín másként is változa-51
