Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Baglyok Cegléden
két. Áprilisban jönnek vissza, majd hamarosan elkezdődik az udvarlás. Mindkét szülő építi a fészket, amely igazi takács mestermű, az ágak végén különféle szálakból szövik azt s bélelik. 3-5 tojást rak a fészekbe, 2-3 hét után már a fiókák repülni képesek. A kőrisfákat fészkelésre különösen kedvelik, mert gazdag a rovarfaunájuk. Az újvárosi temető melletti régi kőriserdőben az 1970-es évek végén 30 (!), sőt néha több, mint 40 fészket regisztráltunk. Szinte kolóniát alkottak. Sajnos, az erdőt azóta kivágták Megszűnt a májusi rigódal, pedig kedves élményem fűződik hozzájuk. Egyik megfigyelő utamon kisfiámmal az erdőben lopakodva figyeltük a sárgarigó szülők etetési munkáját, de valamelyik fészekből az egyik bravúroskodó fióka kiesve-kirepülve a földre pottyant. A közelben egy kóbor macska máris nyalta a száját... De a madárkát felvettük, egy félbetört fa törzsén elhelyezve megjöttek a segítők. A szülők csőrükbe fogták a számyacskájánál fogva a fiókát s felröppentek vele a fészekbe. A szülői gondoskodásnak nagyon szép példája! Ornitológusok, akusztikusok sokat foglalkoztak a sárgarigó dalaival; megfelelő lassítással az emberi fül is képes érteni, kottázni a dalaikat. Szőke Péter professzor egyszer erről előadást is tartott a ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskolában. A fülemüle (Luscinia megarhynchos) és a nagy fülemüle (L. luscinia) a költők kedvence, akárcsak a sárgarigó. Amikor a „Lyra Avis” c. megjelenésre váró könyvemhez gyűjtöttem a versillusztrációkat a legtöbbször megjelenített, megénekelt madár a fülemüle a világlírában. Arany János is sokat tett híres verse megírása révén a népszerűsítéséért, egyben rámutatott egy nemzeti habitusbeli problémára, emberi gyöngeségre: a kicsinyes irigység lélekölő hatásaira: a „nagy” fülemüleper erről szólt. A nagy fülemüle és a (kis) fülemüle között különbséget találni nem könnyű. Mindkettő vonuló, mindkettő sűrű aljnövényzetű helyen, bokrok között és alatt, esetleg tuskók védelmében fészkel. A hímek mindkét fajnál előbb érkeznek vissza a messzi távolból. A különbség köztük mégis a következő: a (kis) fülemüle világosabb színű, mint a nagy fülemüle s utóbbi csak ritkán kelt viszont nálunk (tehát Cegléden is). Testméretben nincs igazán különbség köztük, ezért zavaró két, 16 cm méretű madarat nevében ilyen jelzős különbséggel illetni, pedig taxonómiai kérdésről van szó. A két faj keveredéséről még sincs eddig adat, mint ahogy a kromoszóma viszonyaik sem ismertek, ami súlypontos bizonyíték lehetne. A bemutatott fajok eszmei értéke a következő: a feketerigóé 2.000, a sárgarigóé 10 ezer, akárcsak a fülemüléé is, de a nagy fülemüle, amelyik tehát Magyarországon csak elvétve fészkel, az eszmei értéke 100 ezer forint. CKU 1998. 6(33): 9. 41