Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása
16. táblázat A Gerje-Perje vízrendszer csatornáinak jellemzése (Háy, 1896) Megnevezése Hossza, km Mélysége, m Perje-csatoma 49,640 0,6-4,0 Cigányszéki mellékcsatoma 4.000 1,0-3,2 Pörösi mellckcsatoma 2,620 1,2-2,4 Csemus dűlői mellékcsatoma 0,769 0,6-1,6 Vízjárás-besenyői mellékcsatoma 9,817 0,5-3,0 Dohányos éri mellékcsatoma 3,780 1,2-3,2 Gerenceszéki mellékcsatoma 0,480 1,6-3,2 ÖSSZESEN 71,106 lóságát a társulat, majd 1975-tól Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat elnevezéssel szerepel. A millenium óta számottevően nőtt a csatornák hossza és vízbefogadó képessége, hisz közel 55 km hosszúságú volt a bővítés. A 17. táblázat a mostani fontosabb adatokat foglalja össze, a Gerje s a Perje közel azonos méretű vízgyűjtővel rendelkezik. A rendszer komoly mérnöki munkát igényelt, mert viszonylag jelentős szintkülönbségeket kényszerültek kiegyen-17. táblázat A Gerje-Perje vízgyűjtőjében levő vízfolyások jellemzése Elnevezése Eredet Vízgyűjtő területe km2 Magassági pontok tszfm, m Számított vízszállítás nr/sec Hossza km Gerje-főcsatoma Pilis 260,39 134,31-8,765 49,900 85,09 Gerje-mellék Dánszentmiklós 102,15 135,89-2,255 22,180 101,30 Perje-főcsatoma Cegléd-278,15 92,75-9,20 25,675 Cifrakert 85,09 Perje—felső Tápiószent-135,52 120,00-3,11 19,500 marton 91,62 Gerje-Perje-80,00-főcsatorna Kőröstetéüen 60,60 76,85 18,70 8,233 ÖSSZESEN 836,81 135,89-125,488 76,85 47
