Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása
líteni a munkálatok során. A dánszentmiklósi homokleplen található a legmagasabb pont, ahol a Gerje-mellék ered (tszfm 136 m), s a torkolati részen viszont már 80 m alatti a magassági érték (17. táblázat). Az egyesített vízgyűjtő rendszer 18,7 m3 vizet képes mp-ként a Tiszába szállítani. Igen nagy a vízszint ingadozása részben a csapadékviszonyok, részben a visszatartott és felhasznált vízmennyiség következtében is. A régi adatok szerint a Gerje 1943-ban, 1986-ban és 1992-ben kiszáradt, de 1963 télvégén súlyos árvizet okozott. A hozzáférhető adatok alapján készült is e tragikus eseményről egy összefoglaló tanulmány a ceglédi Kossuth Múzeum Turini Százas Küldöttség Múzeumbarát Körének Évkönyve számára (Surányi, 1988). A Gerje-Perje rendszernek főként a Gerje-patak töltésen belüli élővilágát is röviden áttekintjük. Mint lassú vízfolyásban a homokmederben is nagyszámú növényfaj képes megélni, ahol azonban tőzeges padokon csörgedezik át a víz, megváltozik a patak növényvilága és faunája is. A Gerje jellegzetes növényfajai: angolperje, Lolium perenne apró békalencse, Lemna minor ágas békabuzogány, Sparganium erectum bársonyos tüdőfű, Pulmonaria mollis békaliliom, Hottonia palustris bókoló sás, Carex melanostachya csátés sás, Carex divisa csillárka moszat, Chara sp. csomós ebír, Dactylis glomerata dárdás nádtippan, Calamagrostis canescens élesmosófű, Chrysopogon gryllus éles sás, Carex gracilis farkas kutyatej, Euphorbia cyparissias fehér fűz, Salix alba fehér here, Trifolium repens fehér mécsvirág, Melandrium album fehér tippan, Agrostis alba fekete bodza, Sambucus nigra fekete nadálytő, Symphytum officinale fenyérfű, Andropogon ischaemum 48
