Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása
14. táblázat Cegléd környéki homoktalajok agrokémiai jellemzői (Borsos és mtsai, 1983-84) Csemő Dánszentmiklós Nyársapát Vizsgálat 0-20 cm 20-40 cm 0-20 cm 20-40 cm 0-20 cm 20-40 cm PH 7,0 6,8 6,8 7,2 7,3 7,5 CaC03 (%)ny. ny. 2,9 4,1 28,3 20,7 Ak 28 30 31 28 30 27 Összes sótart. (%)0,0 0,0 0,07 0,0 0,25 0,50 Humusztart. (%) 0,49 0,32 1,10 0,30 1,83 0,46 15. táblázat Cegléd környéki kötött talajok (csemozjom) agrokémiai jellemzése (Borsos és mtsai, 1983—86) Vizsgálat Ceglédbercel Cegléd, GYDKFV Törtei 0-20 cm 20-40 cm 0-20 cm 20-40 cm 0-20 cm 20-40 cm pH 8,1 8,3 7,1 7,3 7,8 8,2 CaC03 (%)22,2 24,1 3,6 6,9 12,1 15,4 Ak 34 35 41 42 32 33 Összes sótart. (%)0,01 0,01 0,04 0,03 0,02 0,02 Humusztart. (%) 1,94 0,67 2,19 1,39 1,44 0,55 Épp most látni azonban rossz megoldásokat, nevezetesen, hogy a túl sok peszticid, műtrágya alkalmazása, az agresszív értéktermelő mezőgazdasági tevékenység, a gyenge erdősültség, ezen kívül pedig az oktalanul pazarló öntözés milyen súlyos gondokat okoz, akár esős és hűvös, akár száraz és meleg időben. A homokhátsági régióban a gyümölcsösök és szőlők tömeges kivágása, a helytelen erdőtelepítések (cellulóznyár Csemőben), vagy a Dolinában fellépő eróziós hatások veszélyes ütemben érvényesülnek. Szintén figyelmet érdemelhet, hogy a jégkor ajándéka, a lösz deflációs helyváltoztatás könnyű prédája ezer hektárokban is mérhető. A felső (A)-szint súlyosan 44
