Surányi Dezső: Biokertészet. Biológiai kertművelés a házikertben (Cegléd, 1988)

Növény Gilisztahumusz Istái lótrágya-humusz paradicsom 54 25 paprika 320 150 bab 43 10 sárgarépa 22 4 burgonya 48 15 átlag : 79,6 33,1 már igazán pikáns tény,hogy a kiéheztetett földigilisztákból emberi táplálkozásra alkalmas proteinlisztet gyártanak az Egyesült Álla­mokban. A gyomokról alkotott vélemények az elmúlt század közepe óta sokat változtak, elsősorban a földművelési rendszerek különbözősége miatt. Az ugarművelés hegemóniája megszűnt, visszatérés figyelhető meg, a régi módszerekhez ismét divatba jött köztestermesztés, kettős termesz­tés vagy pedig a vegyeskultúrás termesztés. A gyom relatív fogalom, ugyanis mindig a fő növény(ek)hez viszo­nyítva lehet felesleges és káros. A köles ókori kultúrnövény, de kuko­ricatáblában gyom; a búzatáblában a rozs káros és így gyom; akárcsak a bálványfa az akácerdőben. A növényfajok hasznos, vagy haszontalan voltát a kultúrnövény, a termesztési cél szempontjából szokás mérlegelni. Az emberi tevékenység következtében megváltozik az ősi flóra és fauna. Némelyek elszaporodásával, mások kiirtásával felborulhat az életközös­ségek közti dinamikus egyensúly. Az Alföld 94%-a kultúrterület, így a mesterséges gyomtársulások ott igen jól tanulmányozhatók. A növények, így a gyomok egy része is talajjelző; ezért adott terület, pl. kert, ház­hely, gyümölcsös talaj adottságaira nézve informatív lehet. Nitrogénbőséget jelez a csalán, a füítike és a medvetalp; a herefélék, az árvacsalán, pitypang és veronika a meszes talajokat uralják; savanyú talajokon él a kamilla (noha a sziket elviseli), a százszorszép és a mezei sóska. Vizenyős helyeken a zsurló, a martilapu és a libapimpó díszlik leginkább. A gyomok többnyire mindenütt jelen vannak és mindig tö­megesen fordulnak elő. Magvaik ellenállóak, könnyen szaporodnak, szá­mos fajuk a vegyszeres hatásokat is kivédi, elviseli. A vegyszeres gyom­irtás igen erőteljes gyomnövény nemesítést indított el, pl. a tarackbúza (Agropyron repens), csillagpázsit (Cynodon dactylon), a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), a tarackos tippan (Agrostits alba), a disznó­­paréj (Amaranthus sp.) és a selyemkóró (Ambrosra) esetében. Származás szerint a gyomok régi (történelmi) behurcolások (hajózási útvonalak közelsége, karavánutak, vasutak és közutak), esetleg újkori eredetűek, illetőleg a termesztésből kivadult egyedekből származnak (pl. köles). Időrendi csoportosításban: — 19 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom