Surányi Dezső: Biokertészet. Biológiai kertművelés a házikertben (Cegléd, 1988)

Trágyatípus

N

p2o5

K

Mg

Ca

pH-hatás

fahamu

_

2—4

6—10_

35

lúgos

algamész

—0,2

2,6

2,5

10,5

lúgos

csontliszt

3—5

21

0,2

—

30

lúgos

kőliszt

—

0,2

1*8

10,6

22

lúgos

bazaltliszt—

0,9

0,6

3,8

12,5

lúgos

guanó

7

11

2,5

1,0

21

semleges

tehéntrágya

0,4

0,2

0,5—

0,5

semleges

lótrágya

0,5

0,3

0,4

—0,2

semleges

baromfitrágya

1,5

1,5

1,0

—

3,0

semleges

sertéstrágya

0,4

0,2

0,5

—0,3

semleges

juhtrágya

1,2

0,4

1,0

—

1,1

semleges

komposzt

0,3

0,5

0,7—

1,0

semleges

szaruliszt

12

4,5

—

—

6

semleges

Thomas-salak—

16,2

—

Osl

0,2

semleges

Frühwald (1986) az egyik biofüzetben ismerteti a legfőbb tudnivalókat a giliszták életmódjáról és hasznosságukról. Darwin szerint a földtörténet leghasznosabb állatfaja, a talajtermékenység bázisa. Talán a történelem során a legkomikusabb felhasználása a gilisztapornak volt: a puskaporhoz adagolták, hogy növekedjék a találati pontosság.) A gilisztafajokkal a komposztföld készítés gyorsítható, s ha időben nem észlelnénk a tápanyagok fogytát, a kokonok (laza gubók) üressége a kényszerű kannibalizmust bizonyítja. Két fő faja a trágyagiliszta (Eisenia foetida), amely 25°C-on és a földgiliszta (Lumbricus terrestis, amely pedig 12°C-on szaporodik legjobban. A jó tápanyag-ellátottságú, humuszos talajokban számtalan járatrendszer található, kötött talajon 7 méter mélységig (is) lejuthatnak.

A giliszta az utóbbi évtizedekben háziállattá lépett elő. Mostanra már kiváló humusztermelő, komposztgilisztákát szelektáltak, amelyek a normális földgiliszták teljesítményét többszörösen felülmúlják. A kidolgozott tenyésztési módszerek két csoportba sorolhatók: edényben (lakásban, balkonon) és kertben tartható típusokra. A telelő és tenyésztő edények többnyire dobozra emlékeztetnek, innen alkalmas villákkal rakják át az előkészített nyers komposztba, a sós marhatrágyát előbb bőségesen vízzel mossák át. Mind a dobozos tenyésztés, mind a komposztprizmába való nevelés esetén szükséges a hűtés szellőztetéssel vagy hűtőládás módszerrel.

Fiziológiailag értékesebb a gilisztahumuszon nevelt termények beltartalmi mutatója (C-vitamin tartalom alapján, mg/100 g):

Növény

Gilisztahumusz

Istállótrágya-humusz

alma

32

5

körte

28

4

szamóca

90

52

— 18 —