Surányi Dezső: Biokertészet. Biológiai kertművelés a házikertben (Cegléd, 1988)
— csernozjom: sekély talaj mű védés változó mélységben (eketalp ellen) — réti talaj: mélylazítás, forgatás nélkül (glejes a C-szint) — szikes: őszi sekély szántás, mélylazítás, felszín elfolyósodó, B-szint sós és tömött — láptalaj: tömörítés, forgatás kerülendő, szélirányra merőleges művelés, A-szint földesedő kotu, B-szint rostos tőzeg, C-szint meszes kékeszöld homok — öntéstalaj: mélyművelés altalajlazítással. Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a homok és öntéstalaj mélyművelést kíván, annak ellenére is, hogy az ellenkezik a biológiai kertművelés alapelvével, noha azt nem is a szélsőséges talajokra dolgozták ki. A többi esetben viszont felesleges és terméscsökkentő hatású is lehet. A talajművelés célja így a víz- és a levegőgazdálkodás biztosítása, talajlazítás, tápanyagok bemunkálása és gyomtalanítás. A legjobbnak tartott művelési módszerek, illetőleg a biológiai kertművelés felfogása egymással összehangolható, hisz az utóbbi is inkább a sekély talajművelést, a nem túl gyakori talajforgatást tartja helyesnek. A talajtakarás fokozza a taHajéletet, továbbá a tápanyagok érvényesülését, mert a napsütés ellen védi a talajt, csökkenti a párologtatást, egyensúlyban tartja a talajhőmérsékletet (mérsékli a talajhőmérséklet ingadozását). További kedvező hatása, hogy csökkenti az esőverés rombolását, gátolja a talaj eliszapodását, kérgesedését, a takaróanyag a lebomlás után tápanyaggá válik és elnyomja a gyomokat. Főleg kötött vályogtalajokon, homokon hatásos a talajtakarás, amely felszini humuszképződést elősegítő folyamatnak is tekinthető. Két szakaszban zajlik le a szalma, a széna és a zöld anyag bomlása. Ez a lebontási és felépítési szakasz, ami azt jelenti, hogy előbb a penészgombák, élesztő fajok és baktériumok szabdalják szét a szervesanyagot, majd a földigiliszták és televényférgek tartós humuszt készítenek a takarórétegből. A magyar származású Francé Rezső edadonnak nevezte el az ilyen sokszínű talajéletiet. Dünger szerint 30 cm mély és 1 m1 2 felületű talajfelszín tartalma 1 billió baktérium 10 milliárd gugárgomba 1 milliárd penészgomba 1 millió alga 500 milliárd ostoros véglegény 100 milliárd gyökérlábú 1 millió csillós lény 1 millió fonálféreg 100 ezer atka 50 ezer ugróvillás 10 ezer sörtelábú féreg 150 ikerszelvényes 100 bogár — 14 —
