Surányi Dezső: Biokertészet. Biológiai kertművelés a házikertben (Cegléd, 1988)

Emberi hatás viszont, hogy a népesség letelepedése után már a földművelés, állattartás, halászat mellett a település, sőt később a kézművesség, a bányászat, valamint a kereskedelem, legvégül a közlekedés is ökológiai tényezők módjára befolyásolják a gazdaságot, a kultúrát és a történelmet. Az emberi életre minden tekintetben a koncentrálódás jellemző, s a tevékenységek sokféle voltából eredően, a mellék (káros) hatások is összegyűlnek. Ez napjainkra oda vezetett, hogy naponta egy faj úgy pusztul iki, hogy a biológusok le sem írhatták. A dodómadár sorsa, a hazai flórából a magyar mézpázsit eltűnése intő példáik...

A biogazdálkodásnak, a biológiai kertművelésnek tehát az a legfőbb feladata, hogy adott területen mindenféle életközösségnek, következésképpen életformának a legkedvezőbb feltételeket teremtse meg. így a kártevők—károsítok antagonista—szinergista egyidejűsége adott areában az ember számára hasznos és kedvező legyen. Új kulcsszavak jelentek meg a kertészetben: hasznos együttélések, (újólag) vetésforgó, növényvédő madarak, komposzt és giliszta, emberbarát gyomok, kevesebb vegyszerrel termelés, természetes életmód, reformkonyha, dombágyásos termesztés, növénytársítás, vetésváltás, köztes termesztés, termőoszlop, biogazdaságosság, zöld reformáció (nem zöld forradalom, hisz azt a gabonakérdés megoldására értik) ...

* * *

A jelenlegi biológiai szemléletű kertművelésben legfőképp Rudolf Steiner, Albert Howard, Alwin Seifert, Ruth Stout, Rudolf Kraft és Otto Hanisch neve érdemel említést. A legfontosabb irányzatok, módszerek a következők:

— szerves biológia (talajbaktériumok)

— biológiai-dinamikus (komposzt, szervestrágya)

— makrobiotikus (fekália, vetési naptár)

— természetközeli termelés (veszélyes anyagok nélkül)

— veganikus talajművelési rendszer (csak talajlazítás)

— Seifert-féle (mérgek mellőzése)

— Howard—Balfour-féle (komposzt, vetésforgó, sekély talajművelés)

— Lemaire—Bocher-féle (algaméz, pillangósok)

— Stout-féle (talajtakarás, szalmára vetés)

— Jean-féle (borona mindenek előtt)

— Mazdaznan-féle (speciális Ikomposzt, holdvilág)

A hazai régi biológiai 'kertművelés legfőbb ismeretei néhány összefoglaló munkában dolgoztuk fel, de csupán a XVII. századi alapvető művekre utalunk, melyeket Lippai János és Nadányi János írtak, s megtalálhatók a Magyar biokertek a XVII. században c. kötetben. A befejeződött biofüzetek sorozat egyes kötetei a következők:

1. Seléndy Sz.: Biogazda, biokertész 1984.

2. Seléndy Sz.: Méreg nélkül 1984.

3. Seléndy Sz.: Talajművelés másképpen 1984.

— 10 —