Surányi Dezső: Biokertészet. Biológiai kertművelés a házikertben (Cegléd, 1988)

4. Seléndy Sz.: Dombágyásos kertművelés 1984.

5. Oláh A.: Reforméletmód,-étrend 1984.

6. Sowa, P.: A biokertészkedés elvei, módszerei, irányzatai 1985.

7. Franck, G.: Növény társítás az öngyógyító veteményesben 1985.

8. Győrffy S.: A bioveteményes társnövényei 1985.

9. Mezei O.-né: Biodinamikus szemléletű kertész vagyok 1985.

10. Oláh A.: Biogyógyszerek a gyógyító növények 1985.

11. Gévay J.: Biotanácsadó a talajról és a tápanyagokról 1986.

12. Sowa, P.: Biolevek természetes anyagokból 1986.

13. Frühwald F.: Gilisztatenyésztés iá biokertben 1986.

14. Szentendrey G.: A madarak a biokertész növényvédői 1986.

15. Szász J.: Biokertészet környezetbarát építőknek 1986.

15a. Ránky E.: Csírazöldség a natúrkonyhában 1986.

15b. Ránky E.: Müzlicsemege a natúrkonyhában 1987.

16. Balogh J.: Bio... Szövetségben a természettel 1987.

17. Szabó S. A.: A radioaktív szennyeződés... 1987.

18. Velich I.: Biológiai védekezés ellenálló zöldségfajtákkal 1987.

19. Tóth L.— Honti V.: Környezetkímélő energiaforrás a szélmotor 1987.

20. Galambos B.— Lévai J.— Örsi A.: Mérgező növények 1987.

21. Surányi D.: Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták 1988.

22. Győrffy S.: Gyógyító munka a biokertben 1988.

23. Győrffy S.: Szerszámok a biokertben 1988.

24. Mezei O.né: A teljes értékű kenyér 1988.

25. Oláh A.: A gyógyító víz 1988.

Az előzőekből is következik, hogy a több fáradsággal, esetleg több találékonysággal egészségesebb és jobb tápanyagok, élelmiszerek állíthatók elő. A táplálkozási láncból kitépjük a veszélyforrásokat, a szermaradványokat, amelyek nem kizárólag növényvédőszer eredetűek, hisz a hormonhatású és bioaktív, műtrágyák „nyomai” is tiltottak a terményekben e metódus szerint.

Évekkel ezelőtt tette közzé a WHO, hogy a rostos táplálékokat fogyasztó harmadik világbeli emberek (főleg Afrikában) alig szenvednek béldaganat betegségben, az un. kulturnépekhez képest. A vitaminok eltűnése a konyhai műveletek során arra sarkallnak, hogy a főzést is alaposan átalakítsuk. Egyes nehezen emészthető növényi magvak csíráztatása hidrolitikus folyamatokat indít el, amely a belőlük készült nyersanyagok emészthetőségét nagyban fokozza. A biológiai kertművelés tehát életszemléletet változtat: a termesztés, a táplálkozás és a természettel való kapcsolat nem a szokásos, eddig követett módszer szerint alakul, hanem egészségesebben, illetve egészség-centrikusabban igyekszik berendezni és élni az életet.

— 11