Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

CftJ-háíz G^ipjJa : cA aegJAdi fiaikban. »Az arany ősz bűvöllen mosolyog. A szobor előtt ifjak a pádon, Egy lány meg egy fiú, egymásra dőlve A napon szenderegnek édesen. A lány hajának bronza csillog, élő. Bús ragyogással és az őszi nap Csókolja őket záporozva most. E délután a nyarat hozza vissza Es elveszett tavaszom füzeit. Lábujjhegyen megyek előttük el, Mint tolvaj, aki kincseket lesett. Megsímogattam > jéltekintetemmel Az álmatag lányt és boldog fiút, S szeretném megállítani a napot, Hogy diadallal süssön még reájuk Soká, soká. De mindjárt este lesz.« Juhász Gy. Hárfa. Meglehet, sőt valószínű, hogy Juhász Gyula csak egyszer volt Cegléden, akkor is talán csak pár órát töltött itt. De versével örök emléket emelt a Gubody-kertnek. Bevitte az irodalomba. Ez a Költő ajándéka. OiáJutl c 4ncLoc: Otthon - itt »Tudom, hogy otthon már azóta Lila virágot nyit az orgona. Virágba pattan minden bokor S a rétnek selymes zöld a bársonya. i t Otthon minden akác virágzik, Az erdő is — tudom — madárdalos. Virít a pázsit vadvirága — Otthon a kiskert rózsaillatos. Itt álmodik, itt szunnyad még az erdő, Nem nyílnak még a lila orgonák. Fenyvesek közt hiába várom A mi akácunk édes illatát.« Bálint A Versei. Bálint Andor a Sopronba menekült erdészeti főiskola tanár­segéde volt, mint erdőmémök a tapolcai erdőhivatal vezetője lett. Ceg­léden született s fiatalon, 39 éves korában halt meg. Barátai egy cso­korba foglalva kiadták hátrahagyott verseit, hogy írójuk kedves egyé­niségének emlékét megőrizzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom