S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola a reformáció előtt
7 szinűleg Mátyás király uralkodása alatt, városi iskola létesült. A városi lakosság u.- i. belátta, hogy neki nem való a kolostori és káptalani iskola, — mint arra Békefi szintén reámutat, — mert neki más irányú és tartalmú műveltségre van szüksége, minőt az említett iskolák nyújtottak (leginkább papképzés volt céljuk), ezért különleges céljainak megfelelő más iskolát is szervezett magának. Csak az a kérdés, hogy Ceglédnek már akkortájt lehetett-e ilyen iskola szükséges voltát belátó, értelmes lakossága ? Hogy szükségét érezhette az iskolának, azt a fentebbiekben vázolt helyzetével igazolhatjuk. Ahol adtak-vettek, kereskedtek, ipart űztek, ott nem elégedhettek meg a plébániai, vagy fárai iskolák primitív tanításával, mely pusztán az olvasás s némi csekély vallásos ismeret elsajátítására szorítkozott és még írni is kevés gyermeket tanított meg. S ha nézzük, hogy azok a városok, amelyek annyi, vagy valamivel több tanulót küldtek a krakói egyetemre, mint Cegléd, mind olyanok, melyekben a plébániai iskoláknál magasabb városi iskola létesülhetett s többről tudjuk, hogy létesült is, akkor minden okunk megvan arra, hogy Ceglédet is ezek közé sorozzuk. Feltünhetik, hogy Nagykőröst és Kecskemétet nem látjuk azon magyar városok között, melyeknek fiai nagyobb számmal látogatták a krakói egyetemet. Itt mindkét városból 3—3 ifjút találunk a bursában. Ennyi sok kis községből ment Krakóba. Ellenben a bécsi egyetemre már Kecskemétről 10-en, Nagykőrösről azonban szintén csak 3-an iratkoztak be. Ez tehát Kecskeméten szintén magasabb iskola létezésére vall. Miután pedig ott jóval később telepedtek meg a franciskánusok,10 nem gondolhatunk arra, hogy kolostori iskolából mentek az ifjak Bécsbe. Kellett tehát lenni ott is, mint Cegléden, magasabb városi iskolának. Hogy Nagykőrösön is létezett-e a reformáció előtt magasabb városi iskola, — a fentiek után e kérdésre nem adhatunk határozott feleletet. De nem lehetetlen, amint arra egyes adatokból következtetni lehet.11 A magyar régi városi iskolák szervezetéről és tanítási rendjéről keveset tudunk. Voltak kisebb (schola parva) és nagyobb (schola magna seu maior) ilyen iskolák. A kisebbekben a középkori ú. n. szabadművészetek vagy tudományok (artes liberales) alsóbb fokának, a triviumnak elemeit tanították, tehát az olvasás, írás, hittan és ének mellett a latin grammatikát és a számolás alapvető műveleteit. A nagyobb iskolákban már teljes trivialis ismereteket adtak elő (grammatikát, rhetorikát,
