S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

Az iskola lehanyatlása és újra fölemelkedése

62 tanács, ahol csak lehetett, igyekezett ezeket legfőbb anyagi erőforrásaiktól, a városok támogatásától megfosztani, gramma­tikai iskolára lefokozni, hogy minél szőkébb körre szorítsa működésüket és hatásukat. A református tanintézetekkel szem­ben a kath. iskolák folyvást szaporodtak és erősödtek, úgy, hogy például az alföldi török hódoltság területén, ahol ezelőtt csak egyetlen kath. iskola állott fenn, 1766-ban már 19 ilyen iskola működött. Mindamellett a református iskolák lehetőleg tartották magukat és positiójukat, sőt új középiskolák is keletkeztek e korban (Kisújszállás, Kunhegyes, Törökszentmiklós, Túrkeve, Kunszentmiklós, Lacháza). A debreceni főiskolában Maróthival és utódaival (Szilágyi Sámuel, Varjas János, Hatvani István, Sinai Miklós) egy fényes korszak következett be, mely hatását az iskola tanítványai, a rektorok utján a particulákban is mindenfelé éreztette. Maróthi Opiniones című iskolai reform­­munkálata (1741.) több olyan didacticai és paedagogiai elvet foglalt magában, melyet a későbbi reformpaedagogusok (phi­­lanthropisták, Pestalozzi) hangoztattak. Ilyen például az anya­nyelv behatóbb megismertetése, az elemi iskoláknak a felsőb­bektől való elkülönítése, nemzeti iskolák létesítése, a mathesisnek, történetnek, földrajznak, éneknek szélesebbkörű és mélyrehatóbb tanítása. Behozták Debrecenben a nyilvános közvizsgélatokat is, melyekkel a szülők és tanügybarátok nagyobb tömegének von­zását és a társadalom tanügy iránti érdeklődésének erősebbé tételét kívánták elérni. Mindezek a rektorok által a particulákban is idéztek elő némi üdvös változást. A visszafoglalt török hódoltságban a bécsi kormány, a főpapok és földesurak támogatásával nagyobbarányú rekatho­­lizáció is indult meg. A Duna—Tisza közén gr. Koháry István, a költő és országbíró, kecskemétkörnyéki hatalmas földesúr buzgólkodott a katholicizmus helyreállításán.68 De legtöbbet tett e téren a két gróf Althan (Mihály és Károly) váci püspök. Ösztönzésükre a klarisszák és tiszttartóik is azon munkálkodtak Cegléden, hogy itt újra kath. egyházat létesítsenek, amiből évtizedekig tartó háborúság fejlődött ki a kath. földesuraság és a református város között. Az egyenetlenséget kezdetben gaz­dasági természetű bajok idézték elő. A klarisszák ugyanis nagy beruházásokat és befektetéseket tettek, hogy a tönkretett gazdál­kodást újra megindíthassák. így, bár eleinte igyekeztek elszegé­nyedett, adókkal és katonai beszállásolásokkal sanyargatott

Next

/
Oldalképek
Tartalom