S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

Előszó

4

és az egyház múltjára nem egy ponton újabb fény derűi. Az iskolára, sajnos, olyan gyéren csörgedeznek a régi források, hogy azok után róla teljes képet nyújtani nem lehet. Föl kell tehát minden olyan történelmi vonalat és szint használnunk, mellyel múltját minél teljesebben és elevenebben feltüntethetjük. Hiszen az iskolai élet sem különálló és elszigetelt jelenség, hanem beletartozik a kortörténet nagy egészébe.

Előttem már egypáran próbálkoztak a ceglédi református iskola múltjáról a leplet felvonni. Először Szabó Lajos, az intézet volt rektorprofesszora „A ceglédi református iskolák története“ címmel. (Protestáns Népiskolai Közlöny. Szerk. Nagy László. 1866. évf.). Utána Takács József, lelkész „A ceglédi eu. református egyház története dióhéjban“ c. alkalmi művében (püspöki látogatás 1892-ben) foglalkozott az iskola múltjával is. Mindketten az egyházi és városi levéltár anyagát használták csupán. Sok jóakarattal és nemes céllal írták meg műveiket, melyek abban az időben és az adott körülmények között megfelelők is voltak, de ma csak vázlatos előmunkálatoknak tekinthetők. Az iskolának, főként az újabb és a jelenkori történetére nézve Sárkány József reálgimn. tanár két műve (Emlékkönyv Cegléd reformációjának 400-ik évfordulójára. 1928 és Küzdelmes évek, a ceglédi református egyház bizonyságtevése, virrasztása és fénykeresése 1914—1931-ig) nyújt érdekes és hasznos adalékokat.

Ezeknek és a jegyzetekben mindenütt pontosan felsorolt műveknek, részben kiadott, részben kiadatlan levéltári forrásoknak fölhasználásával Írtam meg könyvemet, hogy egyfelől az iskola viszontagságos sorsát és letűnt életét a mai kor és emberek előtt részletesen megvilágítva, példaadó módon fölelevenítsem, másfelől pedig, hogy úgy, ahogy még tudok, szolgáljak valamiben a ceglédi református egyháznak és Cegléd városának, melyeknek kebelébe vezérelt életem végén az isteni Gondviselés.

Cegléd, 1936. február 1.

S. Szabó József.