S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
19 valamennyien hangoztatták, hogy az iskola az egyház veteményes kertje (seminarium ecclessiae), tehát az egyház számára kell kegyes, hitbuzgó, szilárd jellemű és tiszta erkölcsű embereket nevelnie. Megkívánták főként a latin és görög nyelv, nemkülönben a szónoklat, logika és az alapvető theológiai ismeretek tanítását.41 A tankötelezettséget ugyan nem követelték, de Luther felhívta a német nemességet, hogy 9—10 éves korukig taníttassák az evangélium ismeretére gyermekeiket.42 Kálvin szintén sürgette a gyermekek tanítását. Az egyetemes érvényű, nyilvános iskoláztatás és az általános népnevelés azonban még nem volt a reformátorok tanügyi programmjában. Nyomukban mégis mindenfelé keletkeztek iskolák, melyekbe a növendékeket a tanítók szedték, illetve toborzották össze házról-hézra járva, az iskoláztatás tehát toborzáson alapult. Ez minden év március havában Gergely napján (ez volt eleinte az egyházi év kezdete) történt, azért Gergely]árás-nak (Gregoriatio) nevezték. A rektor megjelent a családoknál néhány kiválasztott tanítványával, akik ú. n. Gergelynapi verseket, vagy Gergelyiádákut (carmina Gregoriada) adtak elő s ezekkel csalogatták a gyermekeket az iskolába, a minden szép és jó tudomány forrásához. A rektor ezután szónoklatot tartott és minden rábeszélő képességét felhasználta, hogy minél több gyermeket gyűjtsön az iskolába. Innen ered az a közmondás, hogy az iskola népessége a rektor ügyességétől függ, melyből aztán sok mindenféle élcet faragtak. Verselő rektorok magok készítették a Gergelyiádákat.43 A Gergelyjárás a reformátusoknál sok helyen a XIX-ik század közepéig felmaradt. Ez alkalommal szedték össze a rektornak szánt terményeket és pénzadományokat is. Ezek mintegy a tandíjat pótolták, mert a magyar református iskolákban eleinte tandíjat nem fizettek a tanulók. Ez az evangélikus iskolákban honosúlt meg eleitől kezdve.44 A Gergely napkor toborzott friss iskolacsemetéket Gergely katonáinak is nevezték és március végén (akkor kezdődött hajdan az iskolai év) plántálták be az egyház veteményes kertjébe, mely Cegléden a régi templom közelében a mai Kossuth-téren állott a róm. kath. parókia mellett. Itt lehetett — mint már említettük — a régi városi iskola is, mely, midőn a város lakói a reformációt befogadták, a reformátusok birtokába jutott s ott maradt 1760-ig. A földszintes épület nem igen állott másból, mint a rektor szobájából s eleinte egy, majd
