S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
bergi magyar bursa szervezetét és a melanchthoni iskolarendszert honosította meg, később sokat vett át a heidelbergi, általában a pfalzi (palatinatusi) iskolarendszerből. Molnár Aladár után oktatás- és neveléstörténeti íróink általában azt hangoztatják, hogy a református iskolákban Sturm strassburgi és Trotzendorf goldbergi iskolájának didacticai és disciplinaris rendszere is éreztette hatását. Ez azonban inkább csak föltevés. Református magyar ifjaink sem a Sturm, sem a Trotzendorf iskolájában nem jártak, azokat tehát nem ismerték. E két nagy nevelőmester hatása főként a felvidéki evangélikus iskolákban érezhető.37 Sturm rendszere mégis annyiban kétségtelenül hatott református iskoláinkra, hogy abból sokat átvettek a palatinatusi iskolák.*8 Kálvin az ő szellemével s nem genfi iskolai szervezetével és rendszerével gyakorolt hatást a magyar református iskolákra, amelyek, mint általában a régi iskolák, egy igazgatás alatt teljes egységbe foglalták az iskola alsó (elemi), közép (gimnáziumi) és felső (akadémiai) tagozatát. Kálvin is egységes szervezetet adott ugyan az ő iskolájának, a normális (elemi) iskola fölé helyezte a kollégiumot, vagy gimnáziumot, amit Melanchthon után schola privatanak nevezett, effölé ismét az akadémiát, vagy schola publicat, de ő mindezeket nem egy közös igazgatás alá helyezte, hanem elkülönítette egymástól. A gimnáziumot hét osztállyal, osztálytanárokkal s módszeresen kidolgozott tantervvel látta el.39 Mindez nem volt meg a magyar református iskolákban. Itt a particulák egységesen alsó- és középtagozatot alkottak. Miután azonban ezt a szervezetet pontosan nem állapították meg és dolgozták ki, a tagozatok határvonalai is elmosódtak, sőt becsvágyó, tehetséges, nagyobb képzettségű rectorok a particulákban még felsőbb osztályokat is tanítottak. A magyar református iskolák a tanítás terén egészen a XVIII. század végéig nagyon is változatos képet tüntetnek fel.40 Megállapodott rendszer és hagyományszerű, módszeres eljárás nem tudott bennök meggyökerezni. Kisértsük meg már most az eddig elmondottak után a ceglédi iskola kezdeti alakját rekonstruálni, általában képet adni a régi iskoláról. Legfőbb benne a vallásos oktatás és nevelés, melyet Melanchthon, Kálvin és régi iskolai törvényeink (sárospataki 1621, debreceni 1657.) mindenek fölé helyeztek. A reformátorok 18
