S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
15 Kecskemétről a debreceni főiskolába tanulni. 1602-ben kezdettek ismét Ceglédre a lakosok visszaszállingózni, rendbehozni megmaradt házaikat és újakat építeni. Bizonyosra vehetjük, hogy a barbár dúlások következtében és annyi idő múlva a templom és iskola sem maradt meg épen. A templomot még a XIV. században kőből építették. A Matriculae Scholaeban ezt olvassuk róla és környezetéről: „A régi templom mocsaras helyen feküdt, árokkal és fallal volt körülvéve, alatta nyűgöt felé terült el a város, délre tőle tavak, északra nagykiterjedésű, széles legelők, keletre szőlőskertek húzódtak. A gyümölcsösök és a zöld berkek kellemes látványt nyújtottak a szemnek.“22 A templomot övező kőfal valószínűleg a körülötte fekvő temetőt is védte. Hajdan u. i. a temető a templom körül terült el, de egyúttal fala a megtámadtatás ellen is oltalmul szolgált. Elhihető, hogy a jobb időkben épült iskola is kőből készült.23 Hiszen kőért nem kellett messze menni, a város határában bányászták.24 A közelben, például Nyársapáton, szintén rejtett az alföldi síktalaj kőréteget.25 Az iskola csekély épület lehetett. A XVI. századi iskolák, — mai szemmel nézve — általában nagyon primitívek voltak. Egy szoba az iskolamester, egy másik a tanulók számára.26 A mester úgyis legényember volt. Szegedi nyomán és szellemében haladtak tovább a ceglédi iskola rektorai. Az iskola így erős tényezője lett a reformációnak. Ha a mostoha viszonyok miatt néha talán szünetelnie kellett is, újra fölemelkedett és a zivataros időkben is teljesítette nemes hivatását. A XVI. századból már sikerült két rektorát kiásnunk a sivatag homályból. Ez, továbbá az a körülmény, hogy a wittenbergi egyetemre 1553-tól a század végéig 10 ifjú iratkozott be Ceglédről, nyilván mutatja, hogy iskolája működött, mégpedig eredményesen. Meg kell itt említenünk, hogy a reformáció kezdetén iskoláink helyzete, állapota még kialakulatlan, rendezetlen, szervezetlen volt. Egymással semmiféle organikus kapcsolatban nem állottak, külön-külön szervezkedtek és fejlődtek. Az egyes egyházi és közigazgatási községek gyakorolták felettük a fennhatóságot. A tanulmányok rendjében is nagy változatosságot, tarkaságot és különbséget látunk. A tantárgy és a tananyag teljesen a rektortól függött.27 Nagyobb városi iskolák (Tolna, Mezőtúr, Békés, Gyula, Nagyvárad, Debrecen, Sárospatak, Nagybánya, Gönc, Szikszó, Kassa, Cegléd, Pópa stb.) olyan képzettséget adtak, mellyel a meglettkorú tanulók külföldi egye
