S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
16 temekre mehettek. Ezekből a városokból több diákot találunk is a wittenbergi egyetemen, ahová akkora magyar ifjak tódultak. A fölvételt az egyetemek nem kötötték megszabott minősítéshez. A Ceglédről Wittenbergbe ment tanulók közül kitűntek : Czeglédi Ferenc a magyar bursa széniora, itthon előbb ecsedi, majd sárospataki prédikátor • és esperes, kiváló egyházi szervező; Czeglédi György nagyváradi prédikátor, bihari esperes, Méliusznak az unitáriusok elleni harcban és a református egyház megszervezésében legkiválóbb munkatársa ; Czeglédi János, akit kizártak a wittenbergi egyetemről, mert nem akart a szigorú lutheri hitvallásnak, a Formula Concordiae-nak aláírni, ezután a heidelbergi egyetemre ment s hazajővén, Ecseden Báthory István országbíró udvari papja és fogadott fiának, Báthory Gábor, későbbi erdélyi fejedelemnek tanítója, utóbb espereslelkész lett. Egy másik Czeglédi János vizsolyi lelkész, a bibliafordító Károlyi Gáspár szomszédja és a szentírás fordításában munkatársa.28 Ismerve a történelmi nevek keletkezését, biztosra vehetjük, hogy a régi időből való Czeglédiek mind Ceglédről származtak. Az itt említett Czeglédi nevű prédikátorokon kívül a XVI. századból és a XVII. elejéről még több, mint 10 Czeglédi nevű protestáns lelkipásztort találunk a régi tizedjegyzék melletti nyugtatványokon.29 A reformáció századának vége felé három olyan fő- vagy anyaiskola emelkedett ki a szorosan vett magyarországi református iskolák közül, mely magasabb (filozófiai, theológiai, jogi) képzettséget nyújtott s ezáltal mintegy akadémiai fokozatot ért el: a debreceni, nagyváradi, sárospataki. A váradi mindkettővel versenyzett, sőt volt idő, amikor némileg felül is multa azokat.80 Hatását azonban szélesebb körre nem ismerjük. Ma csak azt látjuk, hogy egész Magyarországban (Erdélyt ide nem számítva) a debreceni és pataki főiskolából kapták tanítóikat a vidéki kisebb iskolák s ezek útján a tanítás szellemét és rendszerét is.31 Viszont a főiskolák e vidéki iskoláktól nyerték tanulóik nagy számát, tehát a successio szempontjából is fontosak voltak reájuk nézve. A központi főiskolák nemcsak közös jelleget és tanítási rendszert adtak a vidéki iskolák útján az iskolázásnak, hanem olyan közszellemet is fejtettek ki, ami a közös veszedelemmel szemben a legszorosabb összetartásra képesíté őket.32 A debreceni és pataki főiskolák központi jellegét országosan elismerték a reformátusok. Mint ilyenek vannak fel
