S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Elemi vagy népiskola. Kísérlet a gimnázium fölélesztésére
138 Ezalatt a folyvást szaporodó lakosság az iskolás gyermekek számát annyira növelte, hogy az újvároson egy új vegyes iskolát kellett az egyháznak építeni és megnyitni (1855), ami újabb tanítói állás létesítését vonta maga után, úgy, hogy most már a fiúiskolában öt, a leányban 2 tanító működött. A fiúiskolában a régi 3 osztály maradt továbbra is, s mikor 1855- ben a kir. helytartótanács felszólította az egyházat, hogy a megküldött tanterv szerinti négyosztályú népiskolát állítson fel, azt feleli (német nyelven), hogy ezt csak romban heverő iskolájának fölépítése után teheti.8 Az iskolaépítés ügyét munkába is veszi s e célból birtokarányban 16 ezer pengőforintot vet ki a hívekre. Ez egyes kolomposok izgatása folytán erős ellenhatást váltott ki, amit azonban Dobos János lelkész erélyes föllépésének sikerült elnyomnia. Közben a consistorium elejtette a Hild építésztől készített iskolai tervrajzot s jobbnak és olcsóbbnak találta azt, amelyet egy helybeli építőmester, Hammeri Ferenc készített. Az iskola építését is reá, mint vállalkozóra, bízta (1858).9 így épült fel a birtokarányos egyházi adóból a templom keleti oldalán a mai emeletes központi fiúiskola, amely abban az időben messze földön ritkította párját s éppúgy híressé tette a ceglédi egyházat, mint díszes, nagy temploma.10 Érdekes olvasnunk az egyháztanács jegyzőkönyvében, (1855. nov. 30), hogy a régi feudális, rendi korszak maradványaként még ekkor is a magas helytartóságnak, mint a város földesurának beleegyezésével történt az építés megkezdése és a hívek megadóztatása. Az absolut-kormány, kétségkívül, nagyobb gondot fordított a népnevelésre, mint a megelőző. Számos iskolát létesített és a tanítást is magasabb fokra igyekezett emelni,11 de nem pusztán közművelődési, hanem politikai okokból is, hogy t. i. az országot az osztrák uralom és németség igájába hajtsa. 1855. április 25-én újabb iskolai szervezetet adott ki (gr Thun-féle); főelemi és alelemi iskolák létesítését rendelte el; azok számára tantervet is adott a német nyelv tanításának kötelezettségével. A magyar reformátusok iskolái ezt a szervezetet és tantervet sem fogadták el, mindamellett sarkalólag hatott a református egyház egyetemére, hogy részint megfelelő iskolaépületeket emeltessen, részint korszerű tantervet hozzon létre. A négy kerület tanügyi bizottsága 1858-ban tanácskozásra gyűlt össze, amelyen elfogadta a Gönczy Pál által tervezett Népiskolai
