S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Elemi vagy népiskola. Kísérlet a gimnázium fölélesztésére
139 Szervezetet, mely a református iskolai tanügyet minden irányban kidolgozta s annak további fejlődését biztosította. Eszerint az egyházközségekben a felügyeletet a népiskolai választmány, az egyházmegyén a tanügyi bizottság és körlátogató lelkészek s tanítók gyakorolták. Ezek üdvös tevékenységet fejtettek a tanügy virágzóbbá tétele érdekében, amihez az egyetemes tanügyi bizottság által kiadott alkalmas tankönyvek is hozzájárultak. A Népiskolai Szervezet négy osztályú fiúiskolát és ezenfelül még félévi ismétlő iskolai tanítást követelt, tehát többet az addigi rendszereknél, noha még mindig nem elegendőt. Sajnos, kívánalmait csak a nagyobb egyházakban valósították, meg, így pl. Cegléden is. A legtöbb helyen gátolták érvényesítését a régi rendszerben megrögzött, avatatlan tanítók, a nép conservativ felfogása és a silány tanítói fizetések, meg hiányos tanügyi fölszerelések.12 Az absolut-kormány folytatta imperialis, központosító iskolapolitikáját. Gróf Thun Leo 1856-ban újabb törvénytervet adott ki, mely a mindkét prot. felekezet számára felállítandó cs. kir. főegyháztanács (kaiserl. königl. Oberkirchenrat) felügyelete és jogköre alá helyezte a prot. egyházakat és iskolákat.13 S midőn ennek tárgyalásába nem mentek bele a protestánsok és ellene 1857. április 20-án a négy református egyházkerület: küldöttsége felfolyamodással élt, hosszabb hallgatás után a kormány 1859-ben a hires Nyílt Parancsot (Patens) adta ki, mely az egész prot. egyházi és iskolai önkormányzatot végveszéllyel fenyegette. Ez ellen nemcsak az egyházkerületek tiltakoztak, hanem az egyetemes tanügyi bizottság is a küzdelem terére lépett és utasította az iskolai hatóságokat, hogy az iskolákat az egyházon kívül álló, mindenféle hatalom rendelkezése alól vonják ki. (1859. okt.) A patens-harc a prot. egyházak és iskolákra nézve diadalmasan végződött. A ceglédi népiskolában háborítlanul folyt tovább a tanítás. Az új, nagy iskola még föl sem épült, mikor a kimúlt középiskola fölélesztésének vágya újra feltámadt többek lelkében. Dobos János lelkész javaslatára az egyháztanács reáliskola felállítását határozta el. 14 A középiskolának ezt a típusát akkor többfelé felkarolták a reformátusok is. A felbuzdult város közönsége a földesurasággal egyetértve 500 hold földet ajánlott fel fenntartására. Az egyházmegyén Dobos János szintén lelkesen propagálta és kérte, hogy a felajánlott földnek az iskola bir-
