S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
11 buzgó előharcosai és ápolói voltak.3 Ezt látjuk általában a dunántúli, felvidéki és erdélyi fejlett városokban, de bővebb tanulmányozás folytán az Alföldön is. Például ma már körülbelül tisztázott dolog, hogy Debrecenben is, nem mint régen hitték, kolostori, hanem városi iskolában kereshetjük a református kollégium alapjait.4 A Skaricza előadásában az a kifejezés is, hogy közköltségen (publica stipe) fogadták fel Szegedit Cegléden, azt bizonyítja, hogy a várostól, a köztől kapta javadalmát, de egyúttal azt is, hogy ez a város, ez a köz egyértelemben volt Szegedivel, tehát már elfogadta az áltata hirdetett reformációt. Csak így kérhette őt fel az iskolamester is az iskolában való tanításra. Skariczánál az in scholis szó nem jelent mást, mint azt, hogy az iskola különböző tagozataiban, vagy classisaiban. Az iskolai osztályokat a nép még ma is iskoláknak nevezi, hajdan pedig általánosan használt — stereotip — kifejezés volt. Az alsófokú, grammatikai iskolán felül kellett akkor lenni Cegléden valamely magasabb tanfolyamnak is, melyen nagyobb, érettebb ifjak tanultak. Csak így érthető Skaricza azon följegyzése, melyszerint Szegedi a tanulóifjúságnak Melanchthon Loci Communesét magyarázta.5 Ez a mű ugyanis a lutheri reformáció alapvető dogmatikája mélyreható fejtegetésekkel, melyek voltaképpen theológusoknak valók.0 Kisebb gyermekeknek ezt semmiesetre sem taníthatta Szegedi. A felvidéki német városok iskoláiban, például Selmecbányán, szintén a legfelsőbb osztályokban magyarázták a Loci Communest.' Még így is kemény eledel volt az a növendékeknek. De még keményebbek a pápák kánonai és Gratianus, camalduli szerzetes hires egyházi decretumai, melyeket Szegedi — Skaricza tanúsága szerint — szintén fejtegetett, illetve cáfolt Cegléden, de nem lehet tudni, hogy az iskolában-e vagy azon kívül a felnőtt hallgatóknak. A reformátorok ilyenekkel táplálták a gyönge lelkeket a templomban, iskolákban és ezeken kívül mindenütt s minthogy akkor az emberek a hit csodálatos, lélekfeszítő lázában minden gondolatukkal és érzésükkel a valláson függöttek, szinte abba olvadtak bele, a mélységes tanításokat is igyekeztek felfogni és leikök idvességére fordítani. Földváry László azt állítja, hogy a ceglédi iskolát Szegedi emelte olyan magas fokra, melyen már Melanchthon Lociját is taníthatta az ifjúságnak.3 Lehetséges, de Skaricza művéből ezt nem olvashatjuk ki. A Loci Communes-t latin nyelven írta
