S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

A lefokozott iskola

108

A T. Professzor urak új, nyomatott törvényeknek vannak alávettetve, melyektől csak egy körömszélességnyire sem szabad eltávozniok“. A főiskola 1792. és 1796-iki törvényeit 1. Békeü Rémig és dr. Nagy Sándor i. műveiben.

55 Szombathi—Gulyás: Egynémely feljegyzések, melyek a sárospataki helvét hitv. főiskola történetére vonatkoznak. Sárospatak 1922. Sárospataki Közlöny füzetei 11. sz. 4. 1. Keresztes József i. m. 33. I., Tóth S. i. m. II. 203—205. ].

56 Kiss E. i. m. 103—104. 1.

87 Sz. Kiss Károly: Monográfiái vázlatok a barsi ref. esperesség múltja s jelenéből. Pápa 1879. 212. 1 Dr. Tóth Endre: Mándi Márton István élete. Pápa 1831. A dunáninneni superintendentia is ezt határozta 1794. május 6—8. napján tartott közgyűlésén: „A pápai oskolába tanulóknak sehol a superintendiában meg nem engedtetik az Innepekre való kijövés és prédikálás“. Közgyűlési jegyzőkönyv 32. sz.

58 Barcsa 1. i. m. 135. 1., dr. Nagy S. i. m. I. k. 310. skv. 1.

59 Emlékezetre és haszonra feljegyeztetett írás. Ref. egyházi levéltár.

60 Egyházkerületi és megyei végzések s kormányrendeletek tára. 1783— 1826. Ref. egyházi levéltár. A bizottság tagjai voltak : Nánási Fodor Gerzson kecskeméti professzor, Tóth István kisoroszii prédikátor és Kalós Mózes.

61 Ádám — Joó i. m. 131. skv. 1.

62 Szilágyi 1. i. m. 42. 1.

63 A kerület tantervét 1. Kiss E. 173. skv. 1.

64 Sebestyén Gyula: Elemi iskolai tanító- és tanítónőképzésünk fejlődése. Budapest 1896. 6—7. 1.

65 Kármán M. i. m. 79 I., Fináczy E. i. m. II. 290. 1.

66 Dr. Ábel Jenő: Magyarországi tanulók külföldön. Budapest 1890. I. kötet 69. lap.

67 Életrajzát és irodalmi működését legbővebben adja dr. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

88 L. még Prédikátori Tárház III. k. 4 ik fogás.

69 Ab anno 1812. Med. Doctor Kecskemétiensis acceptissimus est et etiam nunc anno 1819. — írja a Matricula Scholae.

70 Döme Gergely halála után 1852-ben Szotyori Nagy Józsefet, az ő lemondása és távozása után 1855-ben Kovács Lajost választották kántornak, ő 45 esztendeig, 1900 ban bekövetkezett haláláig volt itt. Mellette segédkezett Mihó Ernő, akit aztán utódjául is megválasztottak. Mihó Budapestre ment innen, utána 1921-ben B. Szűcs Ferencet, majd az ő Sárospatakra, főiskolai ének- és zenetanári állásra történt távozásával 1928-ban Darab Lajost választották az egyház kántorává. A kántorok névsorának teljességéért álljanak itt e sorok.