S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A lefokozott iskola
107 28 Szilágyi István : A gymn. oktatásügy története a magyarországi helvét hitvallásúaknál. Sárospatak 1861. 14. I 29 Kornis Gyula i. m. I. k. 151. 1. 30 Polgár Mihály: Egyházi Almanach az 1842. évre 138. 1. 81 Fináczy E. i. m. I. k. 301. 1. 32 Hübner E. : A ceglédi róm. kath. egyház rövid története 85. 1. Ez az iskolaépület még a ceglédiek friss emlékezetében van. A Kossuth-tér rendezésekor bontották le. Itt tanult 1818—14-ben a német ajkú Schedel (Toldy) Ferenc, irodalomtörténetírásunk atyja s itt lett nyelvben és érzésben magyarrá. L. T. 1. (Toldy István): Toldy Ferenc hátrahagyott irataiból. Budapesti Szemle 1879. 401—403. I. és dr. Hübner Emil cikke az „Ország Világ“nak 1905 ben Toldy Ferenc 100-ik születésnapjára kiadott jubileumi számában. 33 Dr. Kovács János: A felső nép- és polgári iskolai oktatás. Budapest 1896. 8. 1. 34 Fináczy E. i. m. 1. k. 490. 1. 35 Cegléd monográfiája 218. 1. 30 Városi tanács jegyzőkönyve 1793. február 8. Cegléd város levéltárában. 37 Cegléd e korbeíi gazdasági helyzetét, II. József földössze írási és földmérési rendeletének itteni folyamatát olyan mű lenne hivatva feltüntetni, mint aminő a szomszéd Kecskemétre nézve Fördős László tanulságos két munkája : A II. József féle kataszteri földmérés Magyarországon. Szeged 1931. és Kecskemét települési és gazdaságföldrajzi képe a XV1I1. század végén. Katona József Társaság évkönyve 1933—34. Érdekes volna tudni a földesúri és jobbágyi birtokmegosztés történetét, tekintettel a taxalis rendszerre is. Ezt még a jövő fogja megírni ha megtudja. 38 Városi tanács jegyzőkönyve 1785. október 11. Városi levéltárban. 39 Cegléd monográfiája 101—102., 243—244. 1. 40 Évszámnélküli vegyesiratok. Cegléd városi levéltár. 41 Hóman—Szék fű i. m VI. k. 182.1. 1770-ben volt Cegléden kéthelyes gazda 11, másfélkelyes 15, egyhelyes 199, félhelyes 275, egynegyedhelyes 94. Régi zsellér 269 család. Betelepült 596 család, köztük 263 zsellér. L. Urbárium et Tabella Incolarum. 1. füzet. Országos levéltár, kincstári okmány. 42 Cegléd monográfiája. 102—103., 240—241. 1. 43 U. o. 101. 1. 44 Ceglédi városi levéltár. Közigazgatási iratok N° 6. 45 Dr. Borovszky S.: Pest vármegye monográfiája. II. kötet 374 lap. 46 Vármegyei levéltár. Népességi statisztika. 47 Fördős L.: Kecskemét települési és gazdaságföldrajzi képe. 42., 43. 1. 48 E cursusra nézve 1. Szilágyi 1. i. m. 29. 1. 49 Emlékezetre és haszonra feljegyeztetett írás. Ref. egyházi levéltár. 1>0 L. bőven Marczali Henrik: Az 1790—91-iki országgyűlés. Budapest 1907. II. k. 228., 232., 254. skv. 1. 51 Bessenyei György, mint a magyar paedagógiai gondolkodás tanúja. Keresztény Magvető 1911. l-ső füzet. 52 Szilágyi I. i. m. 19. skv. 1. 33 Balogh F. i. m. 17., 136. 1. 54 Szacsvay Sándor ezt írja Debrecenről Magyar Kurírjában (1793.): „Most már a tudományok sokkal nagyobb szorgalmatossággal taníttatnak.
