S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A lefokozott iskola
106 nyomdájának XVIII. századbeli működése, termékei c. művében. (Debrecen 1935. 14. 15. 23. skv. 1.) A sok példényszámból a tanulók nagyszámára is következtethetünk. 12 Payr Sándor: Magyar pietisták a XVIII. században. Magyar Prot. Egyháztörténeti Monographiák. I. k. 128. skv. 1. 13 Szálló igék is maradtak fel róla, mint például „Hübnere van annak“, „Ez a dolog Hübnere“. Tóth Béla: Szájról-szájra. Budapest 1895. 172. 1. A debreceni Methodus is ennek a könyvnek a tanítását kívánta a felsőbb fokon, az alsóbbon Osterwaldét. L. Or. Nagy Sándor: A vallásos nevelés és oktatás a debreceni kollégiumban a reformáció korától a XIX. század közepéig. Debrecen 1933. 48. 63. skv. 1 14 Révész Imre : A magyarországi református egyház közönséges énekes könyvéről. Debrecen 1866. 9—10. 1. 16 Megemlítjük, hogy ezzel egyidőben adta ki az erdélyi ref. egyház is közoktatási szervezeti munkálatát s ezzel együtt a Methodus Studiorumot. (L. Jakab Elek: Az erdélyi ref. eg »ház közoktatási állapota a múlt században. Magyar Prot. Egyhéztörténeti Monographiák. Budapest 1881. 65. skv. 1.) E két munkálattal a ref. egyház megelőzte a Ratio Educationist. 16 I. m 64 65. 1. 17 Matricula Scholae 145—146. I. 18 Dr. Herpay Gábor: A debreceni református ispotály története. Debrecen 1929. 63. 1. Varga Zoltán : A debreceni református egyház önálló igazgatásénak kialakulása. Debreceni Képes Kalendáriom. 1935. évf. 109. skv. 1. 10 így. például 1784. január 12-én Kisváti Péternek. Kiállították Cegléd kamarai városnak (camerale oppidum) bírája és esküdtjei. Kiadta Tanárki Ferenc notarius. Ceglédi városi levéltárban 1784. évi köteg 27. sz. 20 Cegléden a róm. kath. egyház hívei is önkormányzati jogokat gyakoroltak a városi tanács kath. tagjai utján Ez kegyúri jogon alapult olymódon, hogy a földesuraság, mint kiváltságot, átruházta jogainak egy részét erre a testületre (communitas catholicorum). Dr. Hübner Emil: A ceglédi róm. kath. egyházközség önkormányzatának története. Cegléd 1924. 28. 33. 1. 21 Szeremley Sámuel: Szőnyi Benjámin és a hódmezővásárhelyiek. Magyar Prot. Irodalmi Társaság kiadványa. Budapest 1890. 92., 94. 1. 22 Liber Matricularis 132. I. Kecskeméti ref. egyházmegye levéltára-28 Kiss Áron i. m. 592. 1. 34 Hóman—Szekfü i. m. VI. b. 271. 1. 25 Erről az egyházi Matricula Scholae P. M. jelzés alatt így emlékezik : „Anno 1778 die 22. Februarii loco veteris et iam ossibus humatorum pleni coemeterii aliud secundum tenorem Ser. Maiestatis Regiae mandati foedere caepimus. Eodem die introductum est funus Susanna Nagy annos nata 26, uxoris Pauli Szálkái, filiae Gregorii Nagy, cuius funus praeter alios complures comitabamur : Ci. Matthias Setéth, Pastor loci, Joannes Szabó rector et Petrus Mezei praecentor eiusdem Ecclesiae. J.(oannes) Sz.(abó) mpr“. 28 A kérvény szószerint benne van a Matricula Scholaeban. Ref. egyházi levéltár. 27 Annotationes per Sámuelem Vég Veresmarti, seniorem Tractus. A kecskeméti ref. egyházmegye levéltárában.
