S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

A lefokozott iskola

JEGYZETEK A IV. FEJEZETHEZ.

1 Illud non sine gravi nostro publicique detrimento accideret, si continuato hucusque Religionis exercitio nos quocunque modo privari ac ad alia, ubi Religionis exercitium habemus, dislocata loca dirigi deberemus, cum 500aB 600ftB domos adhuc incoleremus, in quibus numerus animarum ad totidem millia V-tique ascenderet. Emlékezetre és haszonra feljegyeztetett írás 6. 1. Ceglédi ref. egyház levéltára.

2 Fináczy E. j. m. I. k. 39. 1.

8 Zsilinszky Mihály: A linzi békekötés és az 1647. évi vallásügyi törvények története. Budapest 189Ü. 458. 1.

4 Ocsai István : A ceglédi csizmadiák céhlevele. Ceglédi Közlöny 1934. október 7. sz.

5 Velker János : Cegléd Rákóczi szabadságharca után 1848-ig. Cegléd monográfiája. 115. 1. A rendeletre általában 1. Pruzsinszky Pál: A Carolina Resolutio IX. pontja. Prot. Szemle 1906. 78. skv. I.

0 Szabó L. i m. Prot. Népiskolai Közlöny. 1866.212.1. Ugyanezen év július 7-én foglalták el a kecskeméti egyházmegyében a jászberényi református iskolát. A rektornak kétórai időt engedtek a távozásra. A ref. templomot bezárták. később lerontották. Egyház és iskola megszűnt. Liber Matricularis. 30. 1. Kecskeméti egyházmegye levéltára.

7 Hartyáni Zoltán az Országos Levéltárban megtalálta a templom s a körülötte lévő iskolák és parókia képét. Erről fényképmásolatot vett és azt az egyháznak ajándékozta. A képről láthatjuk, hogy a parókia a fiúiskolától csakugyan északra, azzal egyvonalban, a mai templombazár közepén feküdt; távolabb tőle a mai Árpád tér felé állott a lelkipásztor kamarája. Úgy a templom, mint az iskolák és parokiális épületek nagyon szerény helyiségek képét mutatják, de az egyháznak akkor ezek is sokat jelentettek. L. még Szabó L. i. m. I. Közlöny 1866. 375. 1.

8 Pokoly József: A protestantizmus hatása a magyar állami életre. Budapest. 1910. 442. 1.

9 A díjleveleket lásd az Okmánytárban.

10 Molnár Géza i. m. Cegléd monográfiája 248—49. 1.

11 A tankönyvek közül itt csak az Osterwald, Hübner. Cellarius és Langiuséi vannak megemlítve a Kis Tükörön kívül. Az említett kis káté bizonyosan a Sideriusé, a nagy a Heidelbergi. A debreceni főiskola particuláinak tankönyveit az ottani városi nyomdában nyomatták éspedig sokezer példányban, amint ezt részletesen kimutatja dr. Zoltai Lajos: Debrecen város könyv-