Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
I. Az iskola története
1939-ben kerültem az egykori Ceglédi Állami Polgári Fiúiskolába mint „próbaszolgálattal megbízott óradíjas helyettes tanár”. Ehhez az iskolához köt a pályakezdés minden szépsége: az első évekhez fűződő emlékek mindmáig kitörölhetetlenül élnek bennem. De ott álltam „sírjánál” is, amikor 1948-ban az iskola igazgatójaként elbúcsúztattam az utolsó ballagó osztályokat. Ekkor a virágkorát élő polgári iskolát felváltotta hazánkban az általános iskola. Azóta nemzedékek nőttek fel, melyeknek már legcsekélyebb ismeretük sincs erről az eltűnt iskolatípusról. Pedig a polgári iskola, mely évtizedekig a ceglédiek legmagasabbfokú tanintézete volt, majd a gimnázium életrehívása után a szegényebb néprétegek középfokú iskolája lett, meghatározó szerepet töltött be a város művelődéstörténetében. 1982-ben megjelent a Cegléd története c. összefoglaló munka (szerk. Ikvai Nándor), amely az átfogó történeti, gazdasági, társadalmi, politikai folyamatokat mutatja be. Ezért az egyes ceglédi művelődési intézmények történetének, működésének bemutatására a kötet szerzőinek kevés lehetőségük volt. Ez a tény indított ennek a munkának a megírására, mert szilárd meggyőződésem, hogy a nagy politika mellett behatóan kell foglalkoznunk szellemi életünket formáló intézményeink történetével is, hogy eljuthassunk városunk múltjának teljes megismeréséhez és rajta keresztül a „genius loci” felismeréséhez. A szerző I. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE 1. A polgári iskola kialakulása hazánkban A középkori „városi iskolák” igyekeztek először a klasszikus műveltség mellett a mindennapi élethez szükséges ismereteket is tanítani. „Ahol a felhőkben ülő tanultak és a földbevert parasztok közt a városi polgári elem lélegzethez jutott, valami polgári iskola-féle mint igény vagy gyakorlat mindig megjelent, hogy az utána jövő nemesi vagy humanista ellenhatás újból eltiporja”1 A XVIII, századi filantropista pedagógia hatására azonban az elemi iskolák és a patinás középiskolák közé véglegesen beékelődött egy olyan új iskolatípus, melyet már a latin irányzat hívei sem tudtak megsemmisíteni. A nyugati országokban egymás után bukkantak föl az osztrák Bürgerschule, a porosz Mittelschule, a svájci Sekundárschu-6
