Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében
A ceglédi polgári iskola szociális jellege is gyökeres változáson ment át. 1869-ben a jobbmódú polgárság részére hívták életre, hogy pótolja a gimnáziumot. Amíg a Főgimnázium meg nem született, feltűnően sok volt a polgáriban a hivatalnok gyerek. Idehaza olcsóbban tanulhattak négy évig és csak a polgári befejezése után iratkoztak be a szomszédos városok középiskoláiba. Ebben a korban már a szülők is nyugodtabban engedték el gyermekeiket akár kollégiumba, akár bejáró tanulóként, mint a 10 éves kisgyereket. így voltaképpen a ceglédiek 1869-től 1902-ig idehaza járták ki a „gimnázium alsó négy osztálvát”. 1885-ben, az államosítás évében a fiútanulók 25%-a, a leánytanulók 34%-a hivatalnok gyerek, de 1930-ban a fiúknál már csak 2%, a leányoknál 12% az értelmiségiek aránya. Az 1942-43-as tanévben pedig az állami polgári fiúiskolában egyetlen értelmiségi tanuló akadt - az is az egyik törteli tanító gyermeke - ! A leányoknál végig több az értelmiségi gyerek, különösen a rk. iskolában, de ez ceglédi viszonylatban érthető, mert a mi gimnáziumunk fiúiskola volt, ahová csak magántanulóként járhattak leányok. Az értelmiségiek fogyásával szemben egyre nőtt az alkalmazotti rétegből származó gyerekek száma, a fiúknál 1939-ben már 44%, tehát a tanulóknak csaknem a fele fix fizetéses vasutas, postás, hivatali és katonai altiszt, rendőr és egyéb alkalmazott gyereke. Legfeltűnőbb a parasztság viszonya a magasabb iskolázáshoz. 1885- ben a város lakosságának még 85%-a élt gazdálkodásból és ennek a hatalmas létszámú osztálynak gyermekei a fiúiskola tanulóinak 21%-át, a leányiskola tanulóinak pedig mindössze 1%-át tették ki. Micsoda művelődéstörténeti anomália: a város lakosságának túlnyomó többségét kitevő parasztságnak alig van gyereke a polgári leányiskolában! Ez az osztály nem akart „úri kisasszonyt” nevelni leányaiból, mert attól féltek, hogy a francia és a német nvelv elidegeníti őket a fizikai munkától, márpedig a mezőgazdaságban, a paraszti életformában szükség volt a gyerekek munkaerejére is. Eötvösék nagyszerű elgondolása ezen a területen nem érvényesült: a régi rendszerben parasztságunk hajszolt életmódja és konzervatizmusa miatt nem tudta még a középfokú műveltséget sem biztosítani gyermekeinek: hazánkban a hatosztályos elemi iskolát a földművesek gyermekei töltötték'meg! Az iparos és kereskedő osztály felismerte az új iskolatípus jelentőségét, igényelte a magasabb általános műveltséget és kezdettől foga számarányához képest igen nagy számban küldte gyermekeit a polgári iskolába. 1885-ben Cegléd lakosságának csak 7%-át tette ki az iparos társadalom, de a polgári iskolában 42% az arányuk. A művelődési lehetőségnek ez a megragadása nagyban hozzájárult a ceglédi kisipar fejlődéséhez: az 1869- ben megnyílt polgári iskola adta az iparos tanonciskola elit csapatát a századfordulótól kezdve. 56
