Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében
Ezzel szemben a polgári iskola kezdettől fogva korlátozás nélkül fogadta be a leányokat is. az 1930-as években számuk messze meghaladja már a fiúkét. Közvetlenül a felszabadulás előtt, az 1943-44. tanévben 30 leánv látogatta Cegléden a gimnáziumot, ugyanakkor 670 fő a két polgári iskolát. A polgári iskola szerepe a nőnevelésben teljesen egyértelmű. A tanulók megoszlása életkor szerint A polgári iskolába járó tanulók életkor szerinti megoszlása sajátos jelenséget mutat. (II.) roppant szembetűnő, hogy a szülők többsége nem az elemi iskola IV. osztályának elvégzése után íratta be gyermekét a polgári iskola I. osztályába, hanem csak az elemi iskola V. vagy VI. osztályának elvégzése után. A polgári iskola így tele volt túlkoros tanulókkal! Ez két okkal magyarázható: egyrészt a szülők azt akarták, hogy gyermekük jól erősödjék meg fizikailag és szellemileg, mielőtt nagyobb követelmények elé állítaná a középfokú iskola, másrészt a köztudatban már benne élt, hogy a népiskola hat osztályos, sokan be akarták fejezni ezt az iskolát, s csak azután adni be gyermeküket a magasabb fokú tanintézetbe. Bár az iskolatörvény világos volt, mégis úgy voltak vele, hogy „nem szakítják meg tanulmánvaikat” az elemi iskola IV. osztályának elvégzése után. Nehéz volt elszakadni a megszokott tanító bácsitól, vagy tanító nénitől! Ezt a sajátságot mutatják az iskolai statisztikák még a XX. században is. A polgári fiúiskola visszaállításakor 1918-19-ben az I. osztályba beiratkozott az elemi iskola IV. osztályának elvégzése után 19 tanuló, az elemi V. osztályából 23 tanuló és az elemi VI. osztályából 8 tanuló. Mi a helyzet az 1940-es években, amikor már régen virágzik a gimnázium és már mindenki jól tudja, hogy akár a gimnáziumba, akár a polgári iskolába az elemi iskola IV. osztályának elvégzése után jogos beiratkozni? Ebben a tanévben a polgári iskola I. osztályos tanulói közül rendes korú, tehár 10 éves 30 fő, 11 éves 42 fő, 12 éves 20 fő és 13 éves 4 fő. A tanulók túlkorossága jellemző a leányiskolára is, de nem olyan feltűnő mértékben, mint a fiúknál. A polgárista diákoknak túlkoros jellege azonban feltűnt nekem tanári pályám indulásakor. Gyakran játszottunk a Kossuth Gimnázium „alsós válogatottja” ellen, tehát a papírforma szerint azonos életkorúak ellen. Atlétikában és labdajátékokban a legtöbbször legyőztük őket. De ez a siker nem csak tanítványaim sportbeli felkészültségével magyarázható, hanem azzal is, hogy az én diákjaim sokkal erősebb fizikumúak voltak. Ez pedig egy labdarúgó mérkőzésen nagy on sokat számít! El-elnézegetem a régi kedves fotókat: akad egy-két tornászom, aki szinte egyidősnek látszik velem, aki 24 éves kezdő tanár voltam, s IV. osztályos sportolóim között akadtak tagbaszakadt 16-17 eves fiúk is. Valóságos Icgenvszámba mentek. 52
