Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében
Az iskolának megalapításától kezdve mindig szép számmal voltak vidékről bejáró növendékei. Cegléd központi fekvésénél fogva könnyen elérhető volt kerékpárral is, főleg a vasúttal nem rendelkező tanyákról jártak így be sokan. A bejáró tanulók zöme vasúton közlekedett. A budapesti, szolnoki és szegedi vonalak mentéről vasúton jártak be a hetipiacokra és vásárokra a felnőttek, így jártak be naponta a kisdiákok is. 1909-ben megnvílt a rendes nyomtávú cscmői vasút, száz és száz tanyáról küldhették ettől kezdve a szőlőtulajdonos kisgazdák tanulnivágyó gyermekeiket a polgári iskolába. 1927-ben nyílt meg a keskenvvágányú vezsenvi vonal, amely Törtei, Tctétlcn. Jászkarajenő községeket kapcsolta be a nagy város életterébe. Ezek a hely iérdekű vasutak az iskolába járáshoz igazították menetrendjüket, ez magy arázza bejáró tanulók számának hirtelen növekedését az 1930-as évektől kezdve. Legtöbb bejáró tanuló volt Ceglédbercelről, de feltűnő, hogy ezek mind fiúk voltak. Az egyébként törekvő sváb családok a felszabadulás előtti időkben leány gy ermekeiket még nem járatták magasabb iskolákba. Bércéi után következett Jászkarajenő, Törtei, majd Albertirsa. Ezekből a községekből fiú és leány tanulók egyenlő arány ban látogatták a ceglédi iskolákat, (lásd a Mellékletekben) A tanyákról bejáró tanulók az anyakönyvekben ceglédi tanulókként voltak nyilvántartva, az ő számukat nem őrizték meg nyilvántartások. Én azonban jól emlékszem, hogy amikor reggelenként befutott a piactérre a cscmői vonat, 20-30 fiú törte át magát a piaci sokadalmon és csaknem úgy anannvi leány. A tanyasi bejáró tanulók száma az 1940-es években félszáz körül forgott évente. Ezek a gyerekek többny ire osztatlan népiskolákból kerültek ki, a polgári iskola vonzásának művelődéstörténeti szerepét ez a körülménv jelentősen emeli. A ceglédi polgári iskolák vonzáskörzete Surányi Hadiárva Otthon A polgári fiúiskola diákjainak volt egy kollégiumban lakó részlege is, azok a budapesti rendőrárvák, akiket szociális érdekből Cegléden iskoláztattak. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület (AMKE) kezdeményezésére a város az I. világháború előtt internátust építtetett a Deák téren azzal a céllal, hogy abban a ceglédi gimnáziumban tanuló vidéki diákok kollégiumi elhelyezéshez jussanak. Az 1914. szeptemberében megnyíló internátusbán 100 tanuló számára volt férőhely, az első tanévben 40 diák költözött be a szép új épületbe, melynek tervezője Bleier Ödön budapesti mérnök volt. 53
