Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)

II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében

Zichv Mihály: „Rajzaiban gyönyörködtem, főképp azért, mert min­den vonásában igazi magyar lelkesülést találtam”.x3 Foglalkozott Réthy a magyar építőművészet problémáival is. Tervei­ből, melyekkel magyar jelleget akart adni a korabeli építészetnek, bemu­tatott néhányat az Uránia 1903. évfolyama. Paulovits Károly az iskolapolitikus 1858. december 31-én született Pilismaróton Esztergom mellett. Középis­kolai tanulmányait Esztergomba végezte. Egy évig tanult Bécsben, majd a budapesti egyetemen szerzett földrajz-természetrajz szakos tanári diplo­mát. Később ezt kiegészítette a kolozsvári egyetemen a latin nedvvel. 1883. november 3-án kezdte el tanári pályáját a Ceglédi Községi Pol­gári Iskolában. Ő tanította itt a latin és francia nyelvet mint fakultatív tan­tárgyat (gimnáziumpótló iskola), de mint tartalékos tiszt és aktív sportoló, ő tanította két évtizeden át a ceglédi gyerekeket a testnevelésre is. 1899-ben áthelyezték az újonnan létesített Főgimnáziumba, ahol már szaktárgyait tanította egészen nyugállományba vonulásáig, 1918-ig. 1939. július 30-án halt meg, a Gimnázium udvaráról búcsúztatták, mint a város nagy tekintélyű pedagógusát. Paulovitsnak nem volt testnevelői képesítése, de volt kiváló képes­sége ennek a tantárgynak a tanításához. Katonailag, polgárilag egyaránt jól felkészült sportember volt, aki rendelkezett akkora bátorsággal, hogy merészelt a maga meggyőződése szerint tanítani. Akkor, amikor a kora­beli iskolai tantervben a tornaóra nem annyira oktatási, mint inkább fe­gyelmezési célokat szolgált, s a tornaórákat az alaki gyakorlatok lélekte­len sulykolása jellemezte. Paulovits tanította a szertornát, az atlétika mindhárom ágát, sőt „engedte játszani is” tanítványait. Legszebb bizonyí­ték erre az 1893-ban rendezett első nyilvános tornavizsga a Kámáni „kies erdőben”. A gazdag műsorban mindössze egyetlen szám képviselte a ka­tonai rendgyakorlatokat, a többi mind atlétikai versengés és játék volt. Paulovits korát megelőzve megteremtette a mai magyar iskolai test­nevelés hármas egységét, nála a torna, atlétika és játék egyenrangú szere­pet kapott. így tudta a lélektelen egrecíroztatás helyett az öröm forrásává tenni a testnevelési órákat és a sportfoglalkozásokat. Flogy a tanítványai mennyire megszerették azt a sportjellegű testnevelést, bizonyítja az a tény, hogy a polgári iskolában testnevelésből jutalmazott tanítványai kö­zül többekkel találkozunk későbbi sportegyesületeink vezetői között. A századforduló ceglédi értelmiségéből Paulovits az elsők közé tarto­zik, akik felismerték az akkoriban hódító útra indult modern polgári sportmozgalom jelentőségét. Meglátta a sport emberformáló, egészség­­védő és társadalmi osztálvokat összekötő szerepét és fiatalos lendülettel 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom