Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)

II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében

látott hozzá, hogy a ceglédi társadalom életében új szórakozási formát honosítson meg: a kártyának, táncvigalmaknak, disznótoros vacsoráknak élő múlt század végi ceglédi társas életbe bevezette a sportolás egészséges divatját.

Az ő buzgólkodása révén jött divatba ebben a mezővárosban a torna, a tenisz, a korcsolya. O szervezte mc» első sportegyesületünket, a Czeglédi Korcsolyázó Egyletet 1884-ben. O építette az első teniszpályát a polgári iskola udvarán, az ő javaslatára hozta létre a város első uszodánkat 1895-ben. Ő lett első elnöke az 1902-ben létesített Czeglédi Sport Egyesületnek, mely már nem egyetlen sportág művelését, hanem általában „a sportot” tűzte zászlajára. O hozta létre az első ceglédi labdarúgó-szakosztálvt, s ezzel új korszakot nyitott a város sportmozgalmában. Eddig csak az úri osztály hódolt az új divatnak, a labdarúgás révén kapcsolódtak be az alsóbb néposztályok, mert a kerek labda varázsának már az iparos, kereskedő ifjúság, a vasutas fiatalság sem tudott ellenállni. Általuk jutott a fiatal ceglédi sport szilárd bázishoz.

Paulovits Károly sportszervező munkájával kiérdemelte a „ceglédi sport atyja" címet. De nemcsak sportvezér volt, hanem vezető szerepet töltött be a város társadalmi életének sok más területén is. Könyvtárosa volt a Kaszinónak, igazgatója az Iparos Tanonciskolának, tagja a városi képviselőtestületnek, titkára a népművelést végző Szabad Lvceumnak, ugyancsak titkára a magyar árut védelmező Tulipán Egylet helyi fiókjának. Az I. világháború évei alatt ő vezette a gimnázium mellett működő internátust, nyugdíjas korában pedig igazgatója a villanytelepnek.

Késő öregkoráig tartó munkabírása és szellemi frissessége csak sokoldalúságával és sportszerű életmódjával magyarázható. Szigorú napirend szerint élt és a rendszeres szellemi munkát mindig ellensúlyozta a fizikai mozgás: egész életén át sportolt és kertészkedett.

Rendkívül sokoldalú társadalmi, közgazdasági és sportszervezői munkássága mellett Paulovits kiváló elméleti pedagógus is, akinek újságcikkei, tanulmányai átlagon felüli tudásról tanúskodnak.

Munkatársa volt legelső helyi lapunknak, a Czeglédnek. Cikkeiben hozzászólt a város minden fontos és időszerű problémájához. Harcolt az első tornaterem és uszoda felépítéséért, a gimnázium fölállításáért, az iparos ifjak oktatásának megjavításáért, sportegyletek alapításáért. Mindig fölismerte, merre kell előrelépnünk, mit kell megvalósítanunk.

De hogy korának egyik legképzettebb iskolapolitikusa volt, azt legjobban az országos lapokban megjelent cikkeiből állapíthatjuk meg. Rendszeresen írt a Magyar Pedagógiában, a Nemzeti Nőnevelésben és a Polgári Iskolai Közlönyben. Bátran szólt hozzá a századforduló iskolareformjaihoz, különösen a leánynevelésről és a polgári iskola szerepének tisztázásáról írt tanulmányai bizonyítják jövőbe látását.

44