Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
I. Az iskola története
képző intézetét. Ez az intézet ellentétben kortársaival , elsősorban nem a nemesi (majorsági) gazdálkodás színvonalát akarta emelni, hanem a jobbágyfiatalokat. a parasztság tehetséges gyermekeit akarta korszerű gazdálkodásra megtanítani. Ennek eszköze éppen ezért nemcsak az alapos elméleti képzés volt, hanem jól berendezett mintagazdaságot („példánygazdaságot”) is létesítettek, ahol minden elméleti ismeretet gyakorlatban is kipróbáltak. Éppen ezért csak annyi növendéket vettek fel, amenynyit foglalkoztatni tudtak. A kiképzés három évig tartott. A tanulmányi anyagot az intézet 41 füzetben bocsájtotta közre „Szőkehalmi Könyvtár” jelzéssel. A tantervi anyag három részből állott: 1. Elemi (közismereti) ismeretek: nyelvtan, számvetés, földleírás, történelem, mezei jogászat és rajz. 2. Mezőgazdászatiak: növényművelés, baromtenyésztés, gazdasági háztartás és állatorvoslás. 3. Alaptudományok: mértan, természetrajz, természet- és erőműtan elméletileg és gyakorlatilag. „A célnak mindenképpen megfelelő sok vonásában ma is érvényes tanterve méltán emelte a szőkehalmi gazdaképzőt az akkori Magyarország első élvonalbeli középfokú tanintézetévé”.17 Az 1846. november 10-én megnyitott intézet - az épületet Hild József tervezte - gyors fejlődésnek indult, kertészetének és juhászatának messze vidékre híre ment. Azonban alapítója, aki a szabadságharc vitéz katonája volt, a temesvári csatavesztés után börtönbe került, s az elnyomás szomorú éveiben az általa alapított iskola csődbe jutott. Bár munkatársa, Kránitz Ferenc, mindent megtett az intézet fenntartásáért, 1852-ben el kellett adni a birtokot és fel kellett oszlatni a gazdaképző intézetet. A Szőkehalmi Gazdaképző megszűnte után Kánitz Ferenc Cegléden maradt. 1857-ben a város polgármesterévé választották. Ő hozta létre a Gerje patak mentén a szőkehalmi törzsállományból az első ceglédi faiskolát, melynek nemes oltványai néhány évtized alatt országos hírű gyümölcskultúrát teremtettek az alföldi homokon. A szőkehalmi intézetből kikerülő tanítványok lettek az alföldi homok meghódításának úttörői. Az ipari szakoktatás kialakulása Cegléden A középkorban a mesterek műhelyében oktatták az iparos tanulókat, külön iskolai képzést még nem kaptak. A felvilágosodás korszakában keletkeztek az ún. „vasárnapi iskolák”, ahol már elméleti képzésben is részesültek az inasok. Hazánkban az 1777-ben kiadott Ratio Éducationis tette kötelezővé a „mesterinasok” oktatását. Délelőtt vallástant, olvasást, írást és számolást tanultak itt, délután oktatták a legfontosabb tantárgyat, az 13
