Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
I. Az iskola története
Sokáig tartott a folyamat, míg a magyar társadalom megértette a polgári iskolának a gimnáziumtól merőben eltérő művelődési célkitűzéseit. Joggal írták az iskola érvényesüléséért harcoló legjobbjaink: „A polgári iskola életképes, csak ne akarják se többnek, se kevesebbenk tekinteni, mint a középműveltségű polgári életre előkészítő, a nép műveltségénél jóval többet, de az egyetemi képzésre előkészítő középiskolánál kevesebbet nyújtó polgári iskolának”.9 A felsorolt nehézségek ellenére a polgári iskolát az „alsóbb néposztályok” egyre nagyobb számban vallották magukénak és mind többen küldték ide gyermekeiket: eleinte a lányokat nagyobb számban, később a fiúk kerültek többségbe. Míg a felsőbb népiskolát az élet fokozatosan kiselejtezte, a polgári iskola - 1927-ben véglegesen négy osztályúvá „lefejezve” is - a legnépszerűbb magyar iskolává vált. Míg a polgári iskolák száma az alapítás utáni első évben, 1869-ben mindössze 3 (Cegléd, Buda és Nagyvárad), 1872-ben már 40, 1900-ban 300 és 1918-ra számuk kereken 500. A trianoni békeszerződésben elvesztettük polgári iskoláinknak a felét. Számuk a megmaradt hazában mindössze 253, de 1932-re már 395-re nőtt ez a szám. 1938-ban a polgári iskolai tanárok száma 4088, a polgári iskolai tanulók száma 83577. Közel százezer magyar gyerek kapta meg tehát évente az általános gyakorlati műveltséget ebben az iskolatípusban.10 A társadalom állásfoglalása teljesen érthető: gyermekeit nem a felső népiskolába küldte, hiszen ott továbbra is ugyanazok a tanítók tanítottak, hanem a polgáriba, ahol szaktanárok oktattak, ahol idegen nyelvet is lehetett tanulni, és különbözeti vizsgával bármelyik középiskolában folytatni lehetett a tanulmányokat. A szülők a polgárit tehát nem tekintették „felemás” iskolának, hanem inkább „kettősjellegű középfokú iskolának”, amely befejezett általános műveltséget adott 4 év alatt, de legtörekvőbb fiainak biztosította a továbbtanulás lehetőségét is.11 A magyar társadalom véleményét hűen fejezi ki Raffay Sándor evangélikus püspök, aki maga is a ceglédi polgári iskolában szerezte meg az alapműveltséget két testvérével együtt: „Minél több egy országban a polgári iskola és minél nagyobb gonddal és szeretettel erősítik munkáját, annál több éren ömlik szét a polgárság körében a tudásáldás”.12 Tekintsük át vázlatosan a polgári iskola tantervét. A magyar nyelv és irodalom anyagát olvasmányok alkották. Különösen nagy súlyt helyeztek a helyesírás és fogalmazás tanítására. A német nyelv a gyakorlati élettel kapcsolatos beszédgyakorlatokból állott. A történelem a magyar históriát tanította, de mindig kitekintett azokra a világtörténelmi mozzanatokra, amelyek a hazai eseményekkel kapcsolatban állottak. A földrajz hazánk és Európa leíró földrajzát ismertette. A számtan-mértan az alapműveleteket tanította, de eljutott az algebra elemeiig is. A természetrajz, termé10
